Ugrás a fő tartalomra

A magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni

A magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni, 9 évvel korábban, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint - derül ki a Groupama Biztosító megbízásából készült kutatásból, amelyről az MTI-t csütörtökön tájékoztatták.

A közleményben kiemelték: bőséges vagy legalább kényelmes életre a 18-65 év közöttiek csupán 13 százaléka számít, míg csaknem 60 százalék azt gondolja, hogy igényeihez képes szűkösen vagy egyáltalán nem lesz elegendő a jövedelme nyugdíjas éveiben.

A nyugdíjas élet tervei között nem szerepelnek hatalmas kiadásokat jelentő tételek, a bakancslistás külföldi utazások például nem kerültek be a legfontosabb célok közé - állapította meg a felmérés. A család támogatása, az unokákkal együtt töltött idő, belföldi utazás, egészséges táplálkozás a legfontosabb, amire költeni szeretnének a magyarok nyugdíjas korukban.

A válaszokból az is kiderült, hogy az emberek várakozása szerint az állami nyugdíj összege a nyugdíj előtti jövedelmük alig több mint felét (53 százalék) fogja kitenni.

Az időskori jövedelem kiegészítését minden negyedik megkérdezett a nyugdíj melletti munkavállalással tervezi. A magyarok 21 százaléka nyugdíjcélú, míg 19 százalékuk egyéb megtakarításból tervezi kiegészíteni állami nyugdíját.

A felmérés alapján minden negyedik aktív felnőtt rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, és ezt a takarékosságot átlagosan 34 éves korukban kezdték el.

A kutatásban részt vevőknél leginkább az anyagi bizonytalanság motiválta a takarékoskodás megkezdését, első helyeken említették például, hogy megtapasztalták a saját környezetükben, hogy milyen kevés az állami nyugdíj, vagy hogy nem szeretnék majd gyermekeiket terhelni idős korukban.

A megkérdezettek negyede lehetségesnek tartja, minden tizedik válaszadó pedig azt nyilatkozta, hogy várhatóan bele is vág a közeljövőben egy nyugdíjmegtakarításba. Még többen vannak azonban azok, akiket valamilyen vonzó ajánlat gondolkoztatna el. A válaszadókat motiválná a szokásos befektetésekhez képest kedvezőbb hozam, és egy olyan lehetőség (57 százalékban), ahol nem kellene minden hónapban fixen befizetni ugyanazt az összeget.

A felmérést az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. 2021. októberében készítette. Az 1000 fős válaszadói minta reprezentatív a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján.

Fotó: pixabay

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Orbán: ha egy nő vállalja, hogy 25 és 30 éves kora között vállal gyereket, akkor 30 éves koráig nem kell majd szja-t fizetnie

Fotó: MTI/Máthé Zoltán A hosszútávú gázszerződésről, a kormány családpolitikájáról és a kormányzati intézkedések zöld szempontjairól is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában. Orbán Viktor miniszterelnök a tervezett családpolitikai intézkedések között említette: ha egy nő vállalja, hogy 25 és 30 éves kora között vállal gyereket, akkor 30 éves koráig nem kell majd szja-t fizetnie - írta az MTI. Dúró Dóra (Mi Hazánk) kevésnek és nem elég hatékonynak tartotta a kormány családpolitikai intézkedéseit. Szerinte a gyermekvállalás helyett ma az sokkal jobban foglalkoztatja a családokat, hogy ki tudják-e fizetni a rezsit, lesz-e tanár az iskolákban és hogyan oldják meg, ha ismét online oktatás lesz. Kitért arra, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok és az autógyárak annyi pénzt visznek ki az országból, amennyit a kormány a rezsivédelmi alapra fordít. Sürgette a lakhatási problémák megoldását, a gyermekek után járó családi adókedvezmény inflációkövetővé

610 ezer forinttal tartozott, elvette a nyugdíjas férfi házát a végrehajtó

Az egyedül élő, beteg férfi 40 millió forintot érő családi házát 15 millió forintért adta el egy budapesti végrehajtó cég. Az ongai Németh Károly 610.000 forintos alaptartozása az elmúlt tíz évben a kamatok miatt a tízszeresére nőtt. A férfi fizetne, a nyugdíjából levonhatnák a részleteket, de a bíróság már nem reagált a kérvényeire, a végrehajtás elhalasztására, jogerőre emelkedett az eljárás - írja a Blikk értesüléseire hivatkozva az ATV . Az új tulajdonos , a Budapesti Ingatlanforgalmi Kft. 15 millió forintot fizetett az ingatlanért. "Elismerem a tartozásom, fizetni akarok, mégis utcára tettek. Próbáltam kérvényezni, hogy kaphassak egy kis időt, de senki nem segített. Onga polgármestere elhajtott, mondván, nem az ő hatásköre, a bíróságra személyesen mentem be egy halasztási kérelemmel, majd a végrehajtótól tudtam meg, hogy elutasították, mert én hivatalos választ nem kaptam" - mondta a lapnak a férfi. Kádár Petra Pálma végrehajtó elmondta, a rendőröknek nem akadt dolguk, N

Gyurcsány nem érti, mire gondoltak a választók, amikor Márki-Zay Péter mellett döntöttek az előválasztáson

A Demokratikus Koalíciónak nem volt megkülönböztetett felelőssége a választási vereségben, mondta el Gyurcsány Ferenc a Partizánnak adott élő interjújában. Gyurcsány azt mondta, őket a miniszterelnök-jelölt arra kérte, hogy ne csináljanak semmit, amit ő teljesített, és a kérést sem bánta - írta a 24.hu. Ahogy azt sem bánta, hogy nem állt ki Márki-Zay Péter mögé a választás éjszakáján. Szerinte történelmi tévedés volt, amit a választás előtt csináltak, és az, amit Márki-Zay Péter, akit Gyurcsány egyszer sem nevez a nevén, csak jelöltnek, kollégának, polgármester úrnak hívja, nagyon messze van attól, amiben ő hisz. "A kollega úr azt kérte, hogy ne legyek jelen. Akkor miért lennék pont akkor jelen, amikor történelmi vereséget szenvedett ő, nem mi, hanem ő." – mondta. Gyurcsány arról is beszélt, hogy ő nem érti, mire gondoltak a választók, amikor Márki-Zay Péter mellett döntöttek az előválasztáson. A DK elnöke szerint alapvetően inkább ártott az előválasztás, mert ez vezetett el