Az intézmény az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében idézte a szakembert, aki elmondta, az RSV (respiratory syncytial virus) egy régóta ismert, nagyon virulens kórokozó, cseppfertőzéssel terjed, de évtizedek óta nem okozott akkora járványt, mint az idén.
Hozzátette: a megbetegedés főként a koraszülöttekre és az újszülöttekre, valamint a csecsemőkre jelent nagy veszélyt, esetükben nagyobb eséllyel alakul ki a kislégutak súlyos gyulladása (bronchiolitis), vagy akár tüdőgyulladás is, amely akadályozza az oxigénfelvételt.
Az RSV-fertőzés szezonja a késő őszi, még inkább a téli hónapokra esik, idén azonban ebben is változást látnak, mert az egyetem I. számú gyermekgyógyászati klinikáján már október elejétől nagy volt a betegforgalom az RSV miatt - mondta.
Szabó Attila kitért arra, hogy a kórokozó gyors terjedésének kedvez a lappangási időszak, amely az első tünetek megjelenéséig, átlagosan 4-5 napig tart. A már megfertőződött ember ez idő alatt is átadhatja a kórokozót a környezetében lévőknek.
A betegség óvodás- és iskoláskorban, nagyobb gyermekek vagy a felnőttek esetében általában nem okoz súlyos problémát, jellemzően orrfolyás, hőemelkedés, étvágytalanság (egyszerű nátha) képében jelentkezik, ezért ők elsősorban a vírus terjesztése szempontjából jelentenek magas kockázatot.
A gyermekorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg nincs a vírus által okozott fertőzésre célzott terápia vagy gyógyszer, ezért a megelőzésre különös hangsúlyt kell fektetni. Ennek eszköze a koronavírus-járvány során már megszokottá vált: a gyakori kézmosás, a maszkhasználat, a felületfertőtlenítés, a szociális távolságtartás. Az RSV szilárd felületeken - például ajtókilincs, telefon - körülbelül 7-8 órán át marad fertőzőképes.
Szabó Attila kiemelte, hogy a felső légúti tünetekkel akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha szapora légzést, zihálást, rohamokban jelentkező, csillapíthatatlan köhögést észlelünk a kisgyerekeknél. A koraszülöttek vagy újszülöttek esetében a "táplálási nehezítettség" is fontos figyelmeztető jel lehet a kiszáradás veszélye miatt.
"Idén a korábbi évtizedektől eltérően hatéves korig találkoztak kórházi kezelést igénylő esetekkel" - jegyezte meg.
Az RSV-fertőzés megelőzésére hagyományos védőoltás nincs, de a legmagasabb kockázati csoportba tartozó gyermekek (2 éves kor alatt) jogosultak úgynevezett passzív immunizációra, ami az ellenanyag izomba történő beadását jelenti, de ez csupán rövid távú védettséget biztosít - mondta.
A szakember hozzátette: a fertőzés beazonosítására létezik gyorsteszt, illetve a koronavírus-járvány alatt megismert gyerekkori PCR-vizsgálat hozhat biztos eredményt. A pozitív teszt ebben az esetben nem jár sem karanténkötelezettséggel, sem automatikus kórházi felvétellel - közölte Szabó Attila.
Fotó: Illuszráció/Getty Images
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: