Ugrás a fő tartalomra

A magyarok többsége szerint az ukrajnai háború Ukrajna problémája

Két hónapja annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami nem csak Európa, hanem a világ életét is felbolygatta – az Ipsos friss kutatásából azonban az derül ki, hogy a különböző országok lakosai nagyon eltérő módon látják a helyzetet.

A 27 országban végzett közvélemény-kutatás szerint mindenhol nagy figyelemmel követik az ukrajnai eseményeket, az egyes országok között azonban jó pár százalékpontos eltérés látható.

A japánok 89 százaléka mondta azt, hogy nagy figyelmet szentel a háborúval kapcsolatos híreknek, míg a legkevésbé a malajziaiakat érdekelték az események. A magyar lakosság több mint fele, 65 százaléka olvassa, nézi, hallgatja a beszámolókat, miközben egy másik, Ukrajnával szintén szomszédos országban, Lengyelországban, ez az az arány már 77 százalék.

Érdekesség, hogy például a mexikóiakat, az argentinokat, a peruiakat, a kolumbiaiakat vagy például chileieket is jobban érdekli, hogy mi történik a megtámadott országban, mint a magyarokat.

A hírfogyasztást tekintve a 27 vizsgált országban a nemek között nincs nagyobb különbség, az életkor szerinti csoportosításban viszont már látványosabb az eltérés. Míg a 35 év alattiak 64 százalékát érdekelte a téma, az érdeklődés szintje az életkor előrehaladtával egyre növekszik, így az 50 és 74 év közötti korosztályban már 78 százalékos. Az alsóbb iskolai végzettségűek között 64 százalékos az érdeklődés, az egyetemet végzettek között 73 százalékos.

A megkérdezettek 82 százaléka szerint a háború nagy veszélyt jelent a világra, országonként tekintve emiatt leginkább Japánban (szintén Oroszországgal szomszédos ország), Dél-Koreában és Peruban aggódnak. Izraelben, Franciaországban és Szaúd-Arábiában tartanak ettől a legkevésbé, de még itt is jóval 50 százalék felett van az igennel válaszolók aránya.

A saját országuk miatt aggódok aránya ennél jóval alacsonyabb, 61 százalék, de a japánok 87 százaléka, a lengyelek 77 százaléka, a svédeknek pedig a 75 százaléka osztja ezt a vélekedést. Mivel ezeknél az országoknál a választ minden bizonnyal befolyásolta Ukrajna és Oroszország közelsége, ezért érdekes, hogy a magyar válaszadók alacsonyabb arányban, 68 százalékban vélekedtek így.

A magyar lakosság 67 százaléka úgy véli: az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az ukránok dolga, Magyarországnak pedig nem kellene beleavatkoznia - írta a 24.hu. A magyar válaszadók 53 százaléka értett egyet azzal, hogy Magyarországnak támogatnia kell azokat a szuverén államokat, amelyeket megtámad egy másik ország, ez 17 százalékponttal alacsonyabb az átlagnál, és 30 százalékponttal a lengyel véleményeknél.

A 27 ország összesített adatai szerint 68 százalék véli úgy, hogy ha nem tesznek semmit Ukrajnában, az csak fel fogja bátorítani Oroszországot, hogy másokat is megtámadjon, addig a magyaroknak csak a 47 százaléka gondolta ugyanígy.

A magyaroknak csak a 38 százaléka lenne hajlandó többet fizetni a földgázért és a kőolajért annak érdekében, hogy megmaradjon egy ország szuverenitása, vagyis hogy az orosz gázimport leállításával súlyos pénzektől essen el az orosz hadigépezet, míg ez a lengyeleknél eléri 76 százalékot, de átlagosan is 54 százalék vállalná ezt a terhet.

Az egyes országokra vonatkozó intézkedések tekintetében a magyar lakosság túlnyomó többsége úgy véli, hogy Magyarországnak tulajdonképpen semmit nem kellene tennie. Mindössze 32 százalék mondta azt, hogy hazánknak is szankciókat kellene kivetnie Oroszországra, 30 százalék azt, hogy le kellene foglalni a Vlagyimir Putyin oligarcháihoz köthető vagyontárgyakat, és 18 százalék azt, hogy be kellene tiltani az orosz gáz- és kőolajimportot.

A magyar lakosságnak csak a 15 százaléka támogatná a fegyverszállítást, miközben a lengyeleknél 58 százalék ez az arány.

A 24.hu megjegyzi, Oroszország még egyetlen olyan országot sem támadott meg, amely fegyverszállítmányt juttatott el az ukrán hadseregnek, holott jó pár ilyen van, ráadásul Magyarország vagy Lengyelország megtámadása egyet jelentene az egész NATO megtámadásával, ami a számos problémával küzdő orosz hadsereg számára óriási kihívást jelentene.

A katonák küldése mindenhol népszerűtlen ötlet: a 27 országot tekintve is csak 17 százalék mondta azt, hogy támogatná, ha a hazája katonákat vinne Ukrajnába, de még a lengyeleknél is csak 13 százalék volt ez az arány, ugyanakkor a magyar megkérdezettek között globális szinten is a legalacsonyabb arányt mérték, 3 százalékot.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Orbán: ha egy nő vállalja, hogy 25 és 30 éves kora között vállal gyereket, akkor 30 éves koráig nem kell majd szja-t fizetnie

Fotó: MTI/Máthé Zoltán A hosszútávú gázszerződésről, a kormány családpolitikájáról és a kormányzati intézkedések zöld szempontjairól is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában. Orbán Viktor miniszterelnök a tervezett családpolitikai intézkedések között említette: ha egy nő vállalja, hogy 25 és 30 éves kora között vállal gyereket, akkor 30 éves koráig nem kell majd szja-t fizetnie - írta az MTI. Dúró Dóra (Mi Hazánk) kevésnek és nem elég hatékonynak tartotta a kormány családpolitikai intézkedéseit. Szerinte a gyermekvállalás helyett ma az sokkal jobban foglalkoztatja a családokat, hogy ki tudják-e fizetni a rezsit, lesz-e tanár az iskolákban és hogyan oldják meg, ha ismét online oktatás lesz. Kitért arra, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok és az autógyárak annyi pénzt visznek ki az országból, amennyit a kormány a rezsivédelmi alapra fordít. Sürgette a lakhatási problémák megoldását, a gyermekek után járó családi adókedvezmény inflációkövetővé

Orbán Viktor bejelentette, mikor érkezik az inflációs nyugdíjkiegészítés

November 10-15-e között kapják kézhez a nyugdíjasok az inflációs nyugdíjkiegészítést - jelentette be közösségi oldalára szombaton feltöltött videójában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő úgy fogalmazott: egész Európában nehéz idők járnak, de ilyenkor sem szabad szem elől tévesztenünk a legfontosabb, nagy nemzeti céljainkat, az egyik ilyen a nyugdíjasok megbecsülése Magyarországon. Emlékeztetett: sikerült az elmúlt évek gazdasági teljesítményeinek köszönhetően visszaadniuk azt a 13. havi nyugdíjat, amelyet a baloldali kormányok vettek el az idősektől. "Ezt komoly eredménynek és becsületbeli ügynek tekintem, tehát úgy, ahogy az idén, úgy jövőre is meg fogja kapni minden nyugdíjas a 13. havi nyugdíjat" - fogalmazott. Itt azonban nem állunk meg - mondta, és hozzátette, hogy a brüsszeli szankciók miatt tovább nőtt az infláció egész Európában, így Magyarországon is. "Ezért az idén már másodszor, ismét inflációs nyugdíj-kiegészítést fizetünk, amelyet idén november 10. és

610 ezer forinttal tartozott, elvette a nyugdíjas férfi házát a végrehajtó

Az egyedül élő, beteg férfi 40 millió forintot érő családi házát 15 millió forintért adta el egy budapesti végrehajtó cég. Az ongai Németh Károly 610.000 forintos alaptartozása az elmúlt tíz évben a kamatok miatt a tízszeresére nőtt. A férfi fizetne, a nyugdíjából levonhatnák a részleteket, de a bíróság már nem reagált a kérvényeire, a végrehajtás elhalasztására, jogerőre emelkedett az eljárás - írja a Blikk értesüléseire hivatkozva az ATV . Az új tulajdonos , a Budapesti Ingatlanforgalmi Kft. 15 millió forintot fizetett az ingatlanért. "Elismerem a tartozásom, fizetni akarok, mégis utcára tettek. Próbáltam kérvényezni, hogy kaphassak egy kis időt, de senki nem segített. Onga polgármestere elhajtott, mondván, nem az ő hatásköre, a bíróságra személyesen mentem be egy halasztási kérelemmel, majd a végrehajtótól tudtam meg, hogy elutasították, mert én hivatalos választ nem kaptam" - mondta a lapnak a férfi. Kádár Petra Pálma végrehajtó elmondta, a rendőröknek nem akadt dolguk, N