Ugrás a fő tartalomra

A magyarok többsége szerint az ukrajnai háború Ukrajna problémája

Két hónapja annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami nem csak Európa, hanem a világ életét is felbolygatta – az Ipsos friss kutatásából azonban az derül ki, hogy a különböző országok lakosai nagyon eltérő módon látják a helyzetet.

A 27 országban végzett közvélemény-kutatás szerint mindenhol nagy figyelemmel követik az ukrajnai eseményeket, az egyes országok között azonban jó pár százalékpontos eltérés látható.

A japánok 89 százaléka mondta azt, hogy nagy figyelmet szentel a háborúval kapcsolatos híreknek, míg a legkevésbé a malajziaiakat érdekelték az események. A magyar lakosság több mint fele, 65 százaléka olvassa, nézi, hallgatja a beszámolókat, miközben egy másik, Ukrajnával szintén szomszédos országban, Lengyelországban, ez az az arány már 77 százalék.

Érdekesség, hogy például a mexikóiakat, az argentinokat, a peruiakat, a kolumbiaiakat vagy például chileieket is jobban érdekli, hogy mi történik a megtámadott országban, mint a magyarokat.

A hírfogyasztást tekintve a 27 vizsgált országban a nemek között nincs nagyobb különbség, az életkor szerinti csoportosításban viszont már látványosabb az eltérés. Míg a 35 év alattiak 64 százalékát érdekelte a téma, az érdeklődés szintje az életkor előrehaladtával egyre növekszik, így az 50 és 74 év közötti korosztályban már 78 százalékos. Az alsóbb iskolai végzettségűek között 64 százalékos az érdeklődés, az egyetemet végzettek között 73 százalékos.

A megkérdezettek 82 százaléka szerint a háború nagy veszélyt jelent a világra, országonként tekintve emiatt leginkább Japánban (szintén Oroszországgal szomszédos ország), Dél-Koreában és Peruban aggódnak. Izraelben, Franciaországban és Szaúd-Arábiában tartanak ettől a legkevésbé, de még itt is jóval 50 százalék felett van az igennel válaszolók aránya.

A saját országuk miatt aggódok aránya ennél jóval alacsonyabb, 61 százalék, de a japánok 87 százaléka, a lengyelek 77 százaléka, a svédeknek pedig a 75 százaléka osztja ezt a vélekedést. Mivel ezeknél az országoknál a választ minden bizonnyal befolyásolta Ukrajna és Oroszország közelsége, ezért érdekes, hogy a magyar válaszadók alacsonyabb arányban, 68 százalékban vélekedtek így.

A magyar lakosság 67 százaléka úgy véli: az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az ukránok dolga, Magyarországnak pedig nem kellene beleavatkoznia - írta a 24.hu. A magyar válaszadók 53 százaléka értett egyet azzal, hogy Magyarországnak támogatnia kell azokat a szuverén államokat, amelyeket megtámad egy másik ország, ez 17 százalékponttal alacsonyabb az átlagnál, és 30 százalékponttal a lengyel véleményeknél.

A 27 ország összesített adatai szerint 68 százalék véli úgy, hogy ha nem tesznek semmit Ukrajnában, az csak fel fogja bátorítani Oroszországot, hogy másokat is megtámadjon, addig a magyaroknak csak a 47 százaléka gondolta ugyanígy.

A magyaroknak csak a 38 százaléka lenne hajlandó többet fizetni a földgázért és a kőolajért annak érdekében, hogy megmaradjon egy ország szuverenitása, vagyis hogy az orosz gázimport leállításával súlyos pénzektől essen el az orosz hadigépezet, míg ez a lengyeleknél eléri 76 százalékot, de átlagosan is 54 százalék vállalná ezt a terhet.

Az egyes országokra vonatkozó intézkedések tekintetében a magyar lakosság túlnyomó többsége úgy véli, hogy Magyarországnak tulajdonképpen semmit nem kellene tennie. Mindössze 32 százalék mondta azt, hogy hazánknak is szankciókat kellene kivetnie Oroszországra, 30 százalék azt, hogy le kellene foglalni a Vlagyimir Putyin oligarcháihoz köthető vagyontárgyakat, és 18 százalék azt, hogy be kellene tiltani az orosz gáz- és kőolajimportot.

A magyar lakosságnak csak a 15 százaléka támogatná a fegyverszállítást, miközben a lengyeleknél 58 százalék ez az arány.

A 24.hu megjegyzi, Oroszország még egyetlen olyan országot sem támadott meg, amely fegyverszállítmányt juttatott el az ukrán hadseregnek, holott jó pár ilyen van, ráadásul Magyarország vagy Lengyelország megtámadása egyet jelentene az egész NATO megtámadásával, ami a számos problémával küzdő orosz hadsereg számára óriási kihívást jelentene.

A katonák küldése mindenhol népszerűtlen ötlet: a 27 országot tekintve is csak 17 százalék mondta azt, hogy támogatná, ha a hazája katonákat vinne Ukrajnába, de még a lengyeleknél is csak 13 százalék volt ez az arány, ugyanakkor a magyar megkérdezettek között globális szinten is a legalacsonyabb arányt mérték, 3 százalékot.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A gyalogátkelőhelyen ütött el két fiatalt egy személyautó Budapesten

Elütött két fiatalt egy személyautó a gyalogátkelőhelyen Budapesten, az Üllői út és az Ady Endre út kereszteződésénél szombaton - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóügyelete. Mindkét fiatalt kórházba szállították, az egyiket könnyebb, a másikat súlyosabb sérülésekkel - tudta meg az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója. Fotó: MTI/Mihádák Zoltán KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ha Magyarországra is átterjedne a háború, így zajlana a mozgósítás

50 éves korig hívnák be őket, de csak azután, ha a parlament kétharmados döntéssel megelőző védelmi helyzetet hirdetne - tudatta a hvg.hu. Ha Magyarországra is átterjed a háború, akkor mindazokat, akik még nem töltötték be az 50 éves életkort és kaptak sorkatonai kiképzést, behívhatják katonának – írta a Blikk, amely egy nyugállományú ezredes segítségével szedte össze, miként zajlana a mozgósítás egy ilyen helyzetben. először kétharmados döntéssel kellene a parlamentnek megelőző védelmi helyzetet hirdetni, utána kiküldenék a behívókat és elkezdődnének az alkalmassági vizsgálatok, először az önkéntes tartalékosokat mozgósítanák, utána azokat, akik már voltak katonák, aki nem kapott kiképzést, és még nincs 65 éves, azt polgári védelmi és honvédelmi munkára hívhatnák be. Magyarországon az általános hadkötelezettség 1868-tól 2004-ig élt, eleinte 21, 1939-től 18 éves kor felett hívták be a fiatalokat – írja a lap, amely arra is emlékeztet, hogy rendkívüli helyzetben a katonai szolgálat a 18

Horrorisztikus gázolást rögzített egy térfigyelő kamera Budapesten

A Bp-i Autósok Közössége egyik olvasójától kapta azt a felvételt, amit egy kamera rögzített a 3. kerületben, a Bécsi út – Szépvölgyi út kereszteződésében. A videón jól látszik, hogy a gyalogosokra vonatkozó lámpa piros jelzést mutat, a keresztező forgalom pedig zöld jelzést kap. A villamos is szabad utat kap, de a később elgázolt gyalogos még átmegy előtte. Amikor az úttestre ér, egy fehér autó elgázolja, melynek következtében több métert repül a szerencsétlenül járt “A helyszínre riasztott mentőegység egy középkorú férfit súlyos sérülésekkel szállított kórházba.” – tudták meg. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: