Ugrás a fő tartalomra

Bírságot szabhatnak ki a nem kijelölt helyeken parkoló kölcsönzött kerékpárok és elektromos rollerek után

Bírságot szabhatnak ki nyártól Budapest több belső kerületében a nem kijelölt helyeken parkoló mikromobilitási eszközök, így a kölcsönzött kerékpárok, elektromos rollerek után - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán a közterület-használatra vonatkozó egyes szabályok módosításával.

A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést 27 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A szabályozás lényege, hogy - először a belső kerületekben - mikromobilitási pontokat hoznak létre, és csak azokon lehet felvenni, leadni az eszközöket. A mikromobilitási szolgáltatók díjat fizetnek az eszközök tárolásáért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése miatt pedig közigazgatási szankciót alkalmazhatnak velük szemben.

A rendelkezés szerint a szolgáltató a nem megfelelően elhelyezett eszközök után naponta 5000 forint közterület-használati díjat köteles megfizetni. A szabályt július elsejétől - egy hónapos türelmi idő után - az V., VI., VII. és VIII. kerület kijelölt részein alkalmazzák, további területeken később vezetik be.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes kiemelte, a cél az, hogy ne legyenek eldobált rollerek a városban; a bírságot a szolgáltatók kapják, de - mint mondta - azt továbbhárítják majd a használókra.

A szabályozás szerint a szolgáltatóknak az általuk üzemeltetett valamennyi mikromobilitási eszközt egyedi azonosítójellel kell ellátniuk a jogszerű közterület-használat ellenőrizhetősége érdekében.

A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletet kiegészítették azzal is, hogy a közvetlen villamosenergia-vételezési lehetőséggel rendelkező közterületek - például a Vörösmarty tér - használójának a közterület-használati díjjal együtt kiegészítő díjat is kell fizetnie a villamosenergia-vételezés lehetőségéért.

A testület rendelkezett arról, hogy a jövőben a főváros maga hajtja végre a közterület-használattal összefüggésben hozott hatósági döntéseit. Ennek okaként a javaslatban azt jelölték meg, hogy jelenleg a végrehajtás az állami adóhatóság feladata, azonban - mint írták - a NAV a leterheltsége miatt csak lassan halad.

Korábbi városvezetői döntéssel összhangban bekerültek a rendeletbe az állati szőrme- és bőrtermékek közterületi értékesítésével kapcsolatos új - korlátozó jellegű - szabályok "a természetben velünk élő állatok védelméért, a természet megőrzéséért".

A közgyűlés pontosította a közterületi reklámberendezésekkel és reklámfelületekkel kapcsolatos szabályokat is, annak érdekében, hogy az épületekre kifüggesztett reklámhordozók esetén egyértelművé váljon: a közterület határán álló épületre, annak homlokzatára való puszta kihelyezésük közterület-használatnak minősül.

A rendelet szerint maximum 9 négyzetméteres homlokzati reklámfelületekre adható közterület-használati hozzájárulás. "A szabályozás nem váltja ki természetesen a településképi hatóságok feladat- és hatáskörét, de új elemmel próbál hozzájárulni a gigantikus méretű reklámok visszaszorításához és Budapest épített örökségének láthatóvá tételéhez" - olvasható az elfogadott javaslatban.

A közgyűlés 18 igennel, 7 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta az V. és VII. kerület - 2019 őszét megelőző - ingatlanértékesítéseit vizsgáló bizottság beszámolóját, amelyben megállapították: a vagyonértékesítéseket esetlegességek, át nem gondolt döntések jellemezték, ami nem szolgálta az önkormányzati vagyon védelmét, és azzal, hogy rendszerszerűen jelentős kedvezményeket adtak a vevőknek, milliárdokban mérhető károkat okoztak az önkormányzatoknak. A bizottság szerint az érintett önkormányzatok tudatosan kijátszották az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos rendeleteket, korlátozták a pályázatok nyilvánosságát, az átláthatóságot.

Niedermüller Péter bizottsági elnök, DK-s politikus, VII. kerületi polgármester szerint jogos igény, hogy legyen átfogó vizsgálat az önkormányzati lakásállományról, a felhasználásáról, értékesítéséről.

A Fidesz-KDNP több képviselője szerint a bizottság felállítása és működése jogszerűtlen volt; Láng Zsolt frakcióvezető azt mondta, a Városháza-ügyre válaszoló politikai akció volt a "bosszúbizottság" létrehozása; Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester szerint "silány munkát végzett a bizottság", jogi tévedéseket tartalmaz a jelentés.

Karácsony Gergely szerint a jelentésben "lesújtó tények" vannak, a feltárt gyakorlatot - az önkormányzat által értékesített lakások több mint felét 30 napon belül továbbértékesítették - lopásnak nevezte.

A testület az ülésén elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a BKV és a Budapesti Közművek idei üzleti tervét is. A BKV üzleti terve bruttó 141 994 124 000 forint összegű 2022. évi szolgáltatási díjjal számol és 25 931 000 000 forint veszteséget mutat. A Budapesti Közművek üzleti terve szerint a társaság 2022-re tervezett összes hozama 150 milliárd forint, adózott eredményként 4,5 milliárd forint veszteséget tervez a társaság az idei évre.

Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester a BKV üzleti tervéről azt mondta: "kamu", "lufi", "katasztrófa", abban nem a valós bevételekkel terveznek, és így akarják egyensúlyba hozni a városvezetés által okozott rossz gazdálkodást.

Karácsony Gergely azt mondta: a kormány az elmúlt két év válságaiban nem segítette a fővárost, hanem 100 milliárdot vont el az önkormányzattól, és ez hiányzik a cégek finanszírozásából. Kijelentette: előbb választja a pénzügyi csődöt, mint azt, hogy a 4-6-os villamos tízpercenként járjon. "Nem vagyok hajlandó csonkítani a közszolgáltatások minőségét, csak azért, mert van egy politikai szándék a város kivéreztetésére" - fogalmazott.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az Aldi munkavállalókat keres a fővárosban és környékén

Bolti eladókat keres az Aldi, amely a fővárosban és Pest megyében mintegy 100 betölthető álláshellyel rendelkezik, ezért február 10-én Budapesten toborzó napot tart - közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. pénteken az MTI-vel. Előzetes regisztráció nélkül bármely álláskereső részt vehet a jövő csütörtöki toborzó rendezvényen, ahol 10-18 óra között várják az érdeklődőket Budapesten, az Erzsébet téri Akvárium Klubban. A résztvevők személyesen találkozhatnak az Aldi áruházvezetőivel és HR munkatársaival a toborzó napon. A nyitott pozíciók iránt érdeklődőknek elég egy aktuális papíralapú önéletrajzzal érkezniük a rendezvényre, ahol a feladatkörökről, juttatásokról szóló tájékoztatás után a helyszínen sor kerülhet egy személyes interjúra, a cég pedig akár a helyszínen ajánlatot is tesz. Hozzátették, a fővárosban az Aldi bolti eladóinak kezdőbére heti 40 órás munkavégzésnél bruttó 377 100 forint, a pozícióban elérhető legmagasabb bér pedig bruttó 474 900 forint.   Az MTI érdeklődésére k

A magyarok többsége azt szeretné, ha Orbán Viktor keményebben állna ki Oroszországgal szemben

Ismét emelkedett azok száma, akik aggressziónak tartják Oroszország támadását Ukrajna ellen, írja a Népszava a Publicus Intézet közvéleménykutatása alapján, amely a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. Az RTL szerint felmérésből az derült ki, hogy: A megkérdezettek 69 százaléka tartja orosz agressziónak a háborút. Áprilisban még csak 56 százalék volt ez a szám. 57 százalék szerint Orbán Viktornak komolyabban kellene elítélnie Oroszországot. Tavasszal még csak a lakosság 36 százaléka gondolta így. A Fidesz szavazóinak 15 százaléka elégedetlen Orbán reakcióival kapcsolatban, a bizonytalanok körében 51 százalék várna keményebb kiállást. 12 százalék lát esélyt arra, hogy Magyarországot háború fenyegeti, 17 százalék szerint fog Putyin atomot bevetni. A Fidesz-KDNP szimpatizánsok háromnegyede, az ellenzékiek fele, a bizonytalanok 43 százaléka érez félelmet a háborúval kapcsolatban. A megkérdezettek 56 százaléka elégedetlen azzal, ahogy a korm

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar