Ugrás a fő tartalomra

Több mint öt tonna világháborús lövedéket és fegyvermaradványt találtak Csepelen

Több mint öt tonna első és második világháborús lövedéket, illetve fegyvermaradványt találtak Csepelen az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén a földbe ásva. Szakértői feltételezés szerint így akarhatták a második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével minél gyorsabban eltüntetni a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközöket és fegyvereket.

A Magyar Honvéd csütörtökön megjelent számában Gajdos Milán, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje írt cikket a példa nélküli tűzszerészeti mentesítésről.

Kifejtette: 2020 augusztusában rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerészügyeletére, miszerint az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén végzett földmunkák során feltételezhetően robbanóeszközökre bukkantak. Már az első átvizsgáláson megállapították: nagy mennyiségű robbanóeszköz van a területen, melynek felderítése, állapotfelmérése és kezelése hosszú folyamat lesz. Csaknem két hónapig zajlott a terület tűzszerészeti mentesítése: műszerek segítségével mintegy 400 négyzetmétert vizsgáltak át a katonák és 300 köbméternyi földet mozgattak meg.

Szilágyi Zsolt ezredes, a tűzszerész ezred parancsnoka elmondta: a munkálatok során öt tonnányi, jellemzően első világháborús, részlegesen szétszerelt robbanótest, illetve gyújtószerkezet került elő.

Kelemen Ferenc főtörzsőrmester, az alakulat tűzszerész kiképző altisztje ezzel összefüggésben közölte: a Csepelen előkerült tüzérségi eszközök 90 százaléka valamilyen gránát, srapnel, gyújtószerkezet vagy ezek alkatrésze volt. Többségében részben vagy teljesen szétszedett, beolvasztás céljából a gyárba szállított első világháborús robbanóeszközök kerültek elő, melyek már nem tartalmaztak gyújtószerkezetet. Találtak továbbá a Weiss Manfréd-vállalat üzemeiben készült lövedékeket. Előkerült továbbá egy "különleges gyűjtemény" is: 1850-1880 között rendszeresített, 37-120 milliméter közötti űrméretű francia tüzérségi gránátok. "A kuriózumok közé sorolható még tíz darab első világháborús német tüzérségi gyújtószerkezet és egy öt kilogrammos brit gyakorlóbomba fejrésze is; ezeket sosem vetették be a Monarchia területén, és a csepeli esetet megelőzően ilyenek Magyarországon még soha nem kerültek elő" - fogalmazott.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Modern Lőfegyver Gyűjteményét vezető Szatmári András szerint számos okból kerülhettek a robbanóeszközök és a fegyverek a föld alá. A második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével országszerte a civilek is igyekeztek megszabadulni a fegyverektől, robbanóeszközöktől. Az "egyik legkézenfekvőbb módszernek tűnt" a légibombák ütötte bombatölcsérekbe hordani, majd betemetni azokat. Ráadásul a második világháborúban a Weiss Manfréd-művek is kiemelt célpontja volt a szövetséges bombázásoknak. A főhadnagy szerint a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközök, fegyverek egymásra halmozása pedig arra utal, hogy meglehetősen gyorsan akarták ezeket eltüntetni.

A cikkben felidézték: a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén 1893-ban kezdődött meg a katonai célú termelés. A századforduló után a gyár az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadiszállítójává vált. Emellett exportáltak gyalogsági lőszert többek között Szerbiába, Mexikóba, Hollandiába, Törökországba és Kínába is.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A gyalogátkelőhelyen ütött el két fiatalt egy személyautó Budapesten

Elütött két fiatalt egy személyautó a gyalogátkelőhelyen Budapesten, az Üllői út és az Ady Endre út kereszteződésénél szombaton - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóügyelete. Mindkét fiatalt kórházba szállították, az egyiket könnyebb, a másikat súlyosabb sérülésekkel - tudta meg az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója. Fotó: MTI/Mihádák Zoltán KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ha Magyarországra is átterjedne a háború, így zajlana a mozgósítás

50 éves korig hívnák be őket, de csak azután, ha a parlament kétharmados döntéssel megelőző védelmi helyzetet hirdetne - tudatta a hvg.hu. Ha Magyarországra is átterjed a háború, akkor mindazokat, akik még nem töltötték be az 50 éves életkort és kaptak sorkatonai kiképzést, behívhatják katonának – írta a Blikk, amely egy nyugállományú ezredes segítségével szedte össze, miként zajlana a mozgósítás egy ilyen helyzetben. először kétharmados döntéssel kellene a parlamentnek megelőző védelmi helyzetet hirdetni, utána kiküldenék a behívókat és elkezdődnének az alkalmassági vizsgálatok, először az önkéntes tartalékosokat mozgósítanák, utána azokat, akik már voltak katonák, aki nem kapott kiképzést, és még nincs 65 éves, azt polgári védelmi és honvédelmi munkára hívhatnák be. Magyarországon az általános hadkötelezettség 1868-tól 2004-ig élt, eleinte 21, 1939-től 18 éves kor felett hívták be a fiatalokat – írja a lap, amely arra is emlékeztet, hogy rendkívüli helyzetben a katonai szolgálat a 18

Horrorisztikus gázolást rögzített egy térfigyelő kamera Budapesten

A Bp-i Autósok Közössége egyik olvasójától kapta azt a felvételt, amit egy kamera rögzített a 3. kerületben, a Bécsi út – Szépvölgyi út kereszteződésében. A videón jól látszik, hogy a gyalogosokra vonatkozó lámpa piros jelzést mutat, a keresztező forgalom pedig zöld jelzést kap. A villamos is szabad utat kap, de a később elgázolt gyalogos még átmegy előtte. Amikor az úttestre ér, egy fehér autó elgázolja, melynek következtében több métert repül a szerencsétlenül járt “A helyszínre riasztott mentőegység egy középkorú férfit súlyos sérülésekkel szállított kórházba.” – tudták meg. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: