Ugrás a fő tartalomra

Uniós minimálbér: mennyi lesz az annyi?

Hétfőről keddre virradóan a tagállamok és az Európai Parlament tárgyaló delegációja politikai megegyezésre jutott a tisztességes megélhetést biztosító európai minimálbérszabályokról. Szó sincs arról, hogy ez minden tagállamban ugyanakkora összeg lenne, de arról sem, hogy konkrétan az egyes országokban milyen bérszínvonalat kellene garantálni. Összességében azonban olyan garanciális elemekről van szó, amelyek a legalacsonyabb jövedelem emelkedését és ennek a folyamatnak az átláthatóságát garantálják - írta a Szabad Európa.

Maga az EU foglalkoztatási biztosa, a luxemburgi Nicolas Schmit volt az körülbelül másfél évvel ezelőtt, aki kijelentette: ha Bulgáriát arra köteleznénk, hogy akkora minimálbért adjon, mint Luxemburg, a bolgár gazdaság egy hónap alatt összeomlana. Nem véletlenül említette ezt a két országot: akkor is és most is ez a két véglet. Luxemburgban a minimálbér 2257, Bulgáriában 332 euró. Ami Magyarországot illeti: az utóbbi évtizedben több lépésben jelentős összeggel nőtt a minimálbér, amelynek mértéke idén 552 euró. Ezzel azonban Magyarország még mindig a mezőny hátsó részében, hátulról a negyedik helyet foglalja el a régiós vetélytárs visegrádi államok mögött az Eurostat adatai szerint. Ugyanakkor ha a befektetők oldaláról nézzük, az alacsonyabb jövedelem kisebb költségeket jelent a beruházások tervezése során.

Nincs egyébként minden országban törvényben meghatározott minimálbér: a 27 ország közül hat esetében – Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország – kollektív szerződések rögzítik ezt. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ez a rendszer magasabb jövedelmet biztosít. Nem véletlen tehát, hogy ezek az országok nagyon óvatosan fogadták a reformot, mert attól tartottak, hogy saját munkavállalóik juttatása csökken az új rendelkezések miatt. Erre kifejezetten oda kellett figyelni a tervezéskor, de még így is tüntetéseket tartottak Stockholmban vagy Koppenhágában a javaslattal szemben, az érintett kormányok pedig éppen a magasabb jövedelmek megtartására kértek garanciákat.

Ezért az Európai Bizottság javaslata – amelyet az előbb idézett Schmit biztos terjesztett elő – arra irányult, hogy a tisztességes európai minimálbér meghatározásához szükséges kereteket adják meg, amelyet aztán minden tagállam a saját körülményeire nézve ültet át a gyakorlatba.

Az uniós intézményközi tárgyalások eredményeként most jutottak el a politikai megállapodásig, ami azt jelenti, hogy a leendő jogszabály tartalmát sikerült meghatározni, és ugyan vannak még formailag szükséges lépések, de már lehet tudni, mihez kell alkalmazkodni. Elsősorban tehát az az irányelv célja, hogy a minimálbérnek megfelelőnek kell lennie a tisztességes életszínvonal biztosításához. A garanciális elemek közül az elsődleges, hogy a szabályok megsértése esetén a munkavállalók, képviselőik, illetve szakszervezeti tagok jogot szereznek a jogorvoslathoz. Kötelezővé teszik a szociális partnerek bevonását a tárgyalásokba, és úgy döntöttek, hogy meg kell erősíteni a kollektív tárgyalásokat azokban az országokban, ahol a munkavállalók kevesebb mint nyolcvan százaléka rendelkezik érdekképviselettel. Ez utóbbi adat igencsak nagy szórást mutat az EU-ban: míg a skandináv, a francia és a belga munkavállalók kilencven százalékban vagy afölötti arányban tagja valamelyik érdekképviseletnek, Magyarországon ez alig haladja meg a húsz százalékot. A magyar kormánynak ezért előírják, hogy dolgozzon ki akciótervet annak érdekében, hogy elérhető legyen a nyolcvanszázalékos küszöb.

A legnehezebb feladat természetesen az lesz, hogy minden tagállamban olyan összeget határozzanak meg, amely beteljesíti az uniós szabályozás célját. Ennek érdekében a tagállamoknak azt tanácsolják, hogy hozzanak létre egy vásárlói kosarat valós áron, amely az áruk és a szolgáltatások ellenértékét tartalmazza, így rögzítsék a megélhetési költségeket a tisztességes életszínvonal elérése érdekében. Ebben az olyan anyagi szükségletek mellett, mint az élelem, a ruházat és a lakhatás figyelembe lehet venni a kulturális, oktatási és társadalmi tevékenységekben való részvételt is.

Az elfogadott szöveg bevezeti az EU-országok azon kötelezettségét, hogy megbízható nyomon követést, ellenőrzéseket és helyszíni vizsgálatokat is magában foglaló végrehajtási rendszert hozzanak létre annak érdekében, hogy a minimálbér valóban megfelelő-e, illetve azért, hogy a visszaélésszerű alvállalkozási szerződések, a színlelt önfoglalkoztatás, a nyilvántartásba nem vett túlórák vagy a megnövekedett munkaintenzitás nem jelenti-e a jogszabály kijátszását.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Orbán: ha egy nő vállalja, hogy 25 és 30 éves kora között vállal gyereket, akkor 30 éves koráig nem kell majd szja-t fizetnie

Fotó: MTI/Máthé Zoltán A hosszútávú gázszerződésről, a kormány családpolitikájáról és a kormányzati intézkedések zöld szempontjairól is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában. Orbán Viktor miniszterelnök a tervezett családpolitikai intézkedések között említette: ha egy nő vállalja, hogy 25 és 30 éves kora között vállal gyereket, akkor 30 éves koráig nem kell majd szja-t fizetnie - írta az MTI. Dúró Dóra (Mi Hazánk) kevésnek és nem elég hatékonynak tartotta a kormány családpolitikai intézkedéseit. Szerinte a gyermekvállalás helyett ma az sokkal jobban foglalkoztatja a családokat, hogy ki tudják-e fizetni a rezsit, lesz-e tanár az iskolákban és hogyan oldják meg, ha ismét online oktatás lesz. Kitért arra, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok és az autógyárak annyi pénzt visznek ki az országból, amennyit a kormány a rezsivédelmi alapra fordít. Sürgette a lakhatási problémák megoldását, a gyermekek után járó családi adókedvezmény inflációkövetővé

610 ezer forinttal tartozott, elvette a nyugdíjas férfi házát a végrehajtó

Az egyedül élő, beteg férfi 40 millió forintot érő családi házát 15 millió forintért adta el egy budapesti végrehajtó cég. Az ongai Németh Károly 610.000 forintos alaptartozása az elmúlt tíz évben a kamatok miatt a tízszeresére nőtt. A férfi fizetne, a nyugdíjából levonhatnák a részleteket, de a bíróság már nem reagált a kérvényeire, a végrehajtás elhalasztására, jogerőre emelkedett az eljárás - írja a Blikk értesüléseire hivatkozva az ATV . Az új tulajdonos , a Budapesti Ingatlanforgalmi Kft. 15 millió forintot fizetett az ingatlanért. "Elismerem a tartozásom, fizetni akarok, mégis utcára tettek. Próbáltam kérvényezni, hogy kaphassak egy kis időt, de senki nem segített. Onga polgármestere elhajtott, mondván, nem az ő hatásköre, a bíróságra személyesen mentem be egy halasztási kérelemmel, majd a végrehajtótól tudtam meg, hogy elutasították, mert én hivatalos választ nem kaptam" - mondta a lapnak a férfi. Kádár Petra Pálma végrehajtó elmondta, a rendőröknek nem akadt dolguk, N

Gyurcsány nem érti, mire gondoltak a választók, amikor Márki-Zay Péter mellett döntöttek az előválasztáson

A Demokratikus Koalíciónak nem volt megkülönböztetett felelőssége a választási vereségben, mondta el Gyurcsány Ferenc a Partizánnak adott élő interjújában. Gyurcsány azt mondta, őket a miniszterelnök-jelölt arra kérte, hogy ne csináljanak semmit, amit ő teljesített, és a kérést sem bánta - írta a 24.hu. Ahogy azt sem bánta, hogy nem állt ki Márki-Zay Péter mögé a választás éjszakáján. Szerinte történelmi tévedés volt, amit a választás előtt csináltak, és az, amit Márki-Zay Péter, akit Gyurcsány egyszer sem nevez a nevén, csak jelöltnek, kollégának, polgármester úrnak hívja, nagyon messze van attól, amiben ő hisz. "A kollega úr azt kérte, hogy ne legyek jelen. Akkor miért lennék pont akkor jelen, amikor történelmi vereséget szenvedett ő, nem mi, hanem ő." – mondta. Gyurcsány arról is beszélt, hogy ő nem érti, mire gondoltak a választók, amikor Márki-Zay Péter mellett döntöttek az előválasztáson. A DK elnöke szerint alapvetően inkább ártott az előválasztás, mert ez vezetett el