Ugrás a fő tartalomra

Az Alapjogokért Központ szerint nem ér célt a "bosszúszomjas európai baloldal" kísérlete

Az Alapjogokért Központ értékelése szerint úgy tűnik, nem ér célt a "bosszúszomjas európai baloldal" kísérlete, hogy Magyarország elessen a neki járó pénzektől.

A közösségi oldalukon vasárnap közzétett bejegyzésükben azt írták: a Magyarországgal szemben áprilisban, az országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági eljárás újabb állomásához ért. Csaknem egy hónappal a magyar kormány által az Európai Bizottság által korábban hangoztatott kifogásokra adott válaszokat követően a bizottság vasárnapi ülésén döntött a Magyarországra vonatkozó jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról.

A biztosok kollégiuma mintegy 3600 milliárd forintos forrásfelfüggesztést helyezett kilátásba, amit azonban a magyar kormány november 19-ig tett, az unió pénzügyi érdekeit szolgáló intézkedések újbóli értékelésétől tették függővé - emelték ki.

Ez az összeg - tették hozzá - a Magyarországnak a 2021-2027-es időszakban járó uniós felzárkóztatási források mintegy egyharmada. A Magyarországnak járó agrár-vidékfejlesztési és helyreállítási forrásokat is beleszámolva pedig "a teljes magyar pénzügyi boríték" kevesebb mint húsz százaléka.

Az Alapjogokért Központ szerint a bizottsági döntés annak a bizonyítéka, hogy szakmai-jogi szinten nem maradt fenn vitás kérdés az uniós tisztségviselők és a magyar kormány képviselői között.

Emlékezettek arra, hogy a megállapodás érdekében a magyar kormány jelentős vállalásokat tett és kompromisszumkészséget mutatott az elmúlt hónapokban. Vasárnap nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság kedvezően értékelte a kormány eddigi lépéseit - értékeltek.

Hangsúlyozták: a vasárnapi döntéssel reális esély nyílt arra, hogy az elkövetkező két hónapban valamennyi, még fennmaradt kérdést megnyugtatóan rendezzenek a felek és év végéig megállapodás szülessen.

Megjegyezték azonban, hogy a bizottság döntése mögött nem lehet nem észrevenni az Európai Parlament (EP) zsarolási szándékát és politikai nyomásgyakorlását. "A szankciópárti európai baloldal" az EP-ben mindent megtett az elmúlt időszakban, hogy megakadályozza a bizottság és Magyarország közötti megegyezést, céljuk a politikai megosztottság kiélezése volt - jelezték.

Ezt az Alapjogokért Központ különösen veszélyesnek és felelőtlennek tartja olyan időszakban, amikor az orosz-ukrán háború miatt mindennél nagyobb szükség lenne az EU egységére.

Közölték: az EP "aknamunkájának" köszönhetően a jogállamiságról, az unió pénzügyi érdekeiről szóló vita politikai-ideológiai síkra terelődött. Az EP és annak szankciópárti hazai baloldali ellenzéki képviselői miatt késnek az uniós források, amelyek többi között a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrendezésének finanszírozására is szolgálnának - írták.

Az Alapjogokért Központ szerint az EP által fűtött politikai vita középpontjában az uniós szankciós politika áll, amely többet árt az EU-nak, mint Oroszországnak. Az emelkedő energia- és élelmiszerárak, a háborús infláció jelentős terhet ró az európai családokra és vállalkozásokra, amiért az EP okolható - tették hozzá.

Az EP még a mostani válságidőszakban is a valós megoldások megfogalmazása helyett ideológiai, jogállamisági kérdésekkel foglalkozik - állapították meg, Példaként említették a héten elfogadott, "a nyílt társadalom hálózatával karöltve" kidolgozott, Magyarországot elítélő Gwendoline Delbos-Corfield-jelentést és az EP "liberális szószólójának", Guy Verhofstadtnak több megnyilvánulását is.

A vasárnapi döntés azonban az Alapjogokért Központ szerint bizakodásra ad okot arra, hogy végül "győz a józan ész", és az EP "áskálódása" ellenére végül kompromisszummal zárulnak a bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások - írta az MTI.

Ebben az esetben a jövő évben Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat - tették hozzá.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Orbán: ha egy nő vállalja, hogy 25 és 30 éves kora között vállal gyereket, akkor 30 éves koráig nem kell majd szja-t fizetnie

Fotó: MTI/Máthé Zoltán A hosszútávú gázszerződésről, a kormány családpolitikájáról és a kormányzati intézkedések zöld szempontjairól is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában. Orbán Viktor miniszterelnök a tervezett családpolitikai intézkedések között említette: ha egy nő vállalja, hogy 25 és 30 éves kora között vállal gyereket, akkor 30 éves koráig nem kell majd szja-t fizetnie - írta az MTI. Dúró Dóra (Mi Hazánk) kevésnek és nem elég hatékonynak tartotta a kormány családpolitikai intézkedéseit. Szerinte a gyermekvállalás helyett ma az sokkal jobban foglalkoztatja a családokat, hogy ki tudják-e fizetni a rezsit, lesz-e tanár az iskolákban és hogyan oldják meg, ha ismét online oktatás lesz. Kitért arra, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok és az autógyárak annyi pénzt visznek ki az országból, amennyit a kormány a rezsivédelmi alapra fordít. Sürgette a lakhatási problémák megoldását, a gyermekek után járó családi adókedvezmény inflációkövetővé

610 ezer forinttal tartozott, elvette a nyugdíjas férfi házát a végrehajtó

Az egyedül élő, beteg férfi 40 millió forintot érő családi házát 15 millió forintért adta el egy budapesti végrehajtó cég. Az ongai Németh Károly 610.000 forintos alaptartozása az elmúlt tíz évben a kamatok miatt a tízszeresére nőtt. A férfi fizetne, a nyugdíjából levonhatnák a részleteket, de a bíróság már nem reagált a kérvényeire, a végrehajtás elhalasztására, jogerőre emelkedett az eljárás - írja a Blikk értesüléseire hivatkozva az ATV . Az új tulajdonos , a Budapesti Ingatlanforgalmi Kft. 15 millió forintot fizetett az ingatlanért. "Elismerem a tartozásom, fizetni akarok, mégis utcára tettek. Próbáltam kérvényezni, hogy kaphassak egy kis időt, de senki nem segített. Onga polgármestere elhajtott, mondván, nem az ő hatásköre, a bíróságra személyesen mentem be egy halasztási kérelemmel, majd a végrehajtótól tudtam meg, hogy elutasították, mert én hivatalos választ nem kaptam" - mondta a lapnak a férfi. Kádár Petra Pálma végrehajtó elmondta, a rendőröknek nem akadt dolguk, N

Palkovics elmondta, mi a legoptimistább forgatókönyv a fűtési szezon átvészelésére

Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent Magyarország energiakitettsége - mondta a technológiai és ipari miniszter kedden az 52. Nemzetközi Gázkonferencián, Siófokon. Palkovics László az eseményt megnyitó előadásában hozzátette: tíz éve az országnak csak két földgázátadó helye volt, jelenleg - bár az infrastruktúra megvan -, csak Szlovénia felé nem működik a gáz átadása és átvétele. "Most északi és keleti irányból kevesebb földgáz érkezik, de a hosszútávú földgázvásárlási szerződések és a piaci viszonyok lehetővé teszik, hogy a szükséges földgázt be tudjuk szerezni" - jelentette ki. Közölte: a hazai földgáztároló-kapacitás töltöttsége hétfő reggel 72 százalékos volt. Azt mondta, "ha (...) a déli irányból érkezik földgáz, a piacról tudunk gázt szerezni, a legoptimistább forgatókönyv szerint a fűtési szezont úgy át tudjuk vészelni, hogy nem fogy el a kereskedelmi gázmennyiség, csak valamikor márciusban. A tárolóink töltöttsége biztosítja, hogy ez a tél kezelhető lesz"