Ugrás a fő tartalomra

Az árnyékkormány kilenc pontból álló határozatcsomagot fogadott el

Fotó: MTI/Kovács Anita
A Demokratikus Koalíció által létrehozott árnyékkormány hétfőn megtartotta első ülését - jelentette be egy budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatón Kálmán Olga, a testület szóvivője.

A részleteket Molnár Csaba EP-képviselő, árnyék-kancelláriaminiszter ismertette, aki úgy fogalmazott, hogy a kormány egy évtizedek óta nem látott megélhetési válságba kergette Magyarországot. Az árnyékkormány ezért kilenc pontból álló határozatcsomagot fogadott el, amelyben többek között azt javasolja, hogy 2023. június 30-áig se a gázt, se az áramszolgáltatást ne lehessen kikapcsolni azoknál a lakossági fogyasztóknál, akik nem tudják kifizetni a rezsijüket. Hozzátette: indítványuk azokat érintené, akiknek idén augusztus 1-ig nem volt egyhavi számlaértéket meghaladó tartozásuk és a jövőben is képesek kifizetni az eddigi átlagos számlájuknak megfelelő összeget.

A szakértői számítások szerint a háztartások kevesebb mint fele marad a régi rezsiárban, ezért kétszeresésre kell emelni azt a fogyasztási szintet, ami alatt még a régi árat fizetik a családok - jelentette ki az árnyék-kancelláriaminiszter.

A DK kezdeményezi, hogy a gáz- és áramszolgáltatás áfakulcsát a kormány csökkentse öt százalékosra - ismertette másik javaslatukat, hozzátéve: az áfacsökkentés nem a teljes, csak a megemelt árú fogyasztásra vonatkozna.

A DK azt is indítványozza, hogy a rendszerhasználati díjakat a fűtési szezon végéig, vagyis április 30-áig az idei év eleji szinten fagyasszák be - közölte.

Ezekben a témákban parlamenti határozati javaslatot nyújtanak be - jelezte Molnár Csaba.

Az EU-s tagállamoknak másfél évük van az európai minimálbér bevezetésére, a DK pedig azt kezdeményezi, hogy Magyarországon ez a nettó mediánbér minimum hatvan százaléka legyen. Ez mintegy 27 százalékos emelkedést jelentene - mondta.

A Dunai Vasmű a bezárás határán áll, ami közvetlenül nyolcezer ember munkájának elvesztését jelentené, de a beszállítókat is számolva több tízezer családot érintene - állította az ellenzéki politikus. A DK szerint ezért állami garanciát kell vállalni a vasmű alapanyag-beszállítói felé, az államnak kompenzálnia kell a növekvő energiaköltségeket és létre kell hozni egy béralapot, amelyből legalább az év végéig biztosítják a munkavállalók fizetését - sorolta.

Az önkormányzatok 10-12-szer többet fizetnek a gázért és áramért, mint az "orbáni rezsiemelés" előtt, a DK ezért azt fogja javasolni, hogy a fűtési szezon végéig egyáltalán ne nőjön a gáz és az áram ára, utána pedig jöjjön létre egy egységes energiabeszerzési rendszer, amelyben az állam veszi meg és adja tovább kedvezményes áron az önkormányzatoknak az energiát - ismertette.

A DK határozati javaslatban akarja kimondatni, hogy a gyermekek ellátásában részt vevő egészségügyi intézmények, osztályok és szakrendelések nem zárhatnak be - folytatta javaslataik ismertetését.

Molnár Csabát megkérdezték, hogy ha ők volnának kormányon, akkor hogyan kompenzálnák a gáz megemelt világpiaci árát. Azt felelte, hogy az infláció miatt valamivel több mint 500 milliárd forint állami többlet-áfabevétel keletkezett, a kormányzati szervek által idén fel nem használt források összege pedig 625 milliárd forint. Csak ezeknek a felszabadításából jóval több mint 1000 milliárd forint jutna a "megélhetési válság" következményeinek kezelésére - válaszolta.

Újabb kérdésre azt felelte, hogy az Európai Parlamentben már csökkentették a fűtési hőmérsékletet. Egy másik felvetésre közölte, az Európai Parlament minden évben kéri az Európai Tanácsot, hogy ne kelljen két helyen Brüsszelben és Strasbourgban üléseznie, de a tanács ebben az ügyben nem tett semmit.

Kérdezték, hogy a DK miért nem lép fel a Magyarországnak járó, mintegy 3000 milliárd forintnyi forrás kifizetéséért. Molnár Csaba azt válaszolta, hogy amikor azt mondják, hogy ezeket a pénzeket nem lehet odaadni a kormánynak, akkor ezzel "mi azt mondjuk, hogy nem engedjük, hogy Orbán és haverjai ezt ellopják". Ezt a pénzt nem azért tartja vissza az Európai Bizottság, "mert a magyar embereknek jutott volna, hanem mert nem engedik, hogy ne a magyar emberekhez jusson" - fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy támogatnák-e, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét, Kálmán Olga azt kérte, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányköltéseivel kapcsolatban forduljanak az MMM-hez.

Egy árnyékkormánynak szerte a világon a politikai alternatíva megmutatása a legfontosabb feladata - felelte Molnár Csaba arra a kérdésre, hogy miként próbálják az Országgyűlésben elfogadtatni az indítványaikat.

Az ellenzéki előválasztásokat firtató kérdésre kijelentette: önmagában egyetlen teljesen üdvözítő módszer nincsen, az ellenzék korábban sok helyen nyert előválasztás után, de sok helyen nyert előválasztás nélkül is. Hozzátette: a legutóbbi helyhatósági választáson elnyert több tucat önkormányzat közül csak kettőben tartottak előválasztást, a többiben tárgyalással egyeztek meg az indulókról.

A két politikust szembesítették párttársaik, Komáromi Zoltán és Dávid Ferenc korábbi, a kórházcentralizációról, illetve a minimálbérről szóló kijelentéseivel. Erre Kálmán Olga válaszolt: a centralizáció nem azonos a bezárással, Dávid Ferenc pedig a minimálbér- és a bértárgyalások harcos résztvevője volt. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente