Ugrás a fő tartalomra

Magyarországon egyre több helyen állnak le kórházi osztályok és szakrendelések szakemberhiány miatt

Idén már 280 esetben állt le kórházi osztály vagy szakellátás, sokszor személyzethiány miatt, és ezek előfordulása egyre gyakoribb – mondta a Szabad Európának Kunetz Zsombor egészségügyi közgazdász. Sok esetben nemcsak pár napig, hanem akár hónapokig nem kapják meg a betegek helyben az ellátást, és ez adott esetben súlyos következményekkel járhat.

Mint mondta, a leállásoknak három oka lehet: tervezett karbantartás, eszközhiány, meghibásodás, személyzethiány.

Leginkább a CT-k szoktak elromlani, amelyekből még a nagyobb kórházakban is jellemzően csak egy darab van. Így esett ki például a nyári csúcsszezon alatt a siófoki kórház CT-je, amely a Balaton déli oldalát látja el. Vihették a betegeket a kaposvári kórházba mentővel – mondta a szakértő.

Ha egy ilyen leállás például egy olyan kórházban történik, ahol van stroke-ellátás, az is leáll, messzebbre kell vinni a beteget, ami adott esetben az életébe kerülhet vagy maradandó károsodást okozhat.

A leállások egyre gyakoribb oka lehet Kunetz Zsombor szerint a személyzet hiánya. A szakember úgy véli, hogy eddig ezt nem merték leírni, hanem karbantartást vagy eszközmeghibásodást jelentettek a kórházak, de most már egyre több helyen le is írják – tette hozzá.

Nehezen kutatható a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az NNK adatbázisa, ezért nem tudja megmondani, hogy a leállások mekkora része történt személyzethiány miatt, ezt egyesével kellene megnézni – mondta a szakértő. Csak szeptember első húsz napjában 35 egészségügyi intézményben állt le az ellátás valamilyen területen, ebből 15 szakrendelő és húsz kórház.

Az év eleje óta 280 esetben fordult elő, hogy ideiglenesen bezárt egy kórházi osztály, vagy fel kellett függeszteni egy ellátást – mondta az adatok alapján Kunetz Zsombor.

A korábbi két évhez nehéz hasonlítani a kialakult helyzetet, mert a Covid-járvány torzítja a képet, akkor szintén gyakran kellett osztályokat bezárni a fertőzések miatt. A járvány előtti időszakkal lenne érdemes összevetni a mostani számokat, de ilyen adatbázis nyilvánosan nem elérhető.

A szülészet-nőgyógyászat, a fül-orr-gégészet, valamint a gyermekellátás területén a leginkább szembetűnő a leállás gyakorisága a szakértő szerint, többnyire olyan területeken, amelyeket könnyen lehet magánellátásban kezeltetni. Ez azért is van így, mert sok szakdolgozó a jogállási törvény miatt a magánszektorba ment – tette hozzá.

Mint mondta, gyakoriak az év végéig szóló leállások, ez kvázi azt jelenti, hogy addig tart, amíg nem találnak orvost vagy ápolót. Szerinte sok helyen ez reménytelen, van, ahol végleg megszűnt az ellátás.

Ilyen helyzetben nagyon rosszul járnak a betegek és a személyzet, mert az amúgy is zsúfolt további helyekre irányítják át a betegeket kijelöléssel, ahol nagy kihívás a megnövekedett esetek ellátása – mondta Kunetz Zsombor.

A szakértő szerint egy szervezési és rendszerhibát egy béremelés sem tud megoldani, de például az ápolóknak nincs is beígérve jelentősebb emelés, ami megállíthatná az elvándorlásukat. 15-20 százalékos emelés az ő fizetésük esetében semmire sem elég – jelentette ki.

Úgy véli, nem várható, hogy a helyzet javuljon a közeljövőben, mert nem látszanak azok a lépések, amelyek ezt megakadályoznák.

„Ahogy a Covid alatt tökéletesen láttuk, most ebben a helyzetben is, a gyeplő be van dobva, aztán lesz, ami lesz. Nincs semmiféle terv, kezelés, elképzelés, majd valahogy lesz” – fogalmazott.

Hiába sérül az ellátási kötelezettség, rendszerszinten jogilag nem lehet megfogni ezt a helyzetet, maximum az egészségkárosodást szenvedő betegek vagy a halottak hozzátartozói perelhetnek egyesével, ahol ok-okozati összefüggésben van a bekövetkezett eredmény az ellátás késlekedésével vagy hiányával – mondta a szakértő.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente