Ugrás a fő tartalomra

MNB: a lakosság számára a rezsiköltségek, a vállalatoknak az energiaárak emelkedése jelenthet sokkot

A lakosság számára a megélhetési költségek inflációja és a rezsi költségek emelkedése, a vállalkozásoknak pedig az energiaárak emelkedése és a nyersanyagárak inflációja okozhat sokkot, míg a kamatemelések mindkét csoport számára kockázatosak - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Portfolio által szervezett konferencián kedden Budapesten.

Nagy Tamás, az MNB Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója a Követeléskezelési trendek 2022 című rendezvényen azt mondta, Magyarországon év végén, de legkésőbb a következő év első felében lehetnek olyan negyedévek, amikor csökken a GDP. Hozzátette, az még kérdéses, hogy mindez a munkanélküliség alakulásában hogyan csapódik le.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a kamatstopnak köszönhetően most árfolyamkockázat nélkül "megyünk bele egy újabb viharba" A jelzáloghitel-állomány 22 százaléka tartozik most a változó kamatozású hitelek közé, ez azonban 2023 közepéig gyakorlatilag védve van a kamatstop miatt.

A szakember kitért még a pandémiában először bevezetett válságkezelő eszköz, a moratórium hosszabbításának és kifutásának hatásaira is.

Közölte, hogy míg 2020-ban a vállalati hitelállomány 41, a lakosságinak pedig 48 százaléka vett részt a moratóriumban, addig ezek az arányok 2021 novemberére 2, illetve 6 százalékra, idén szeptemberre pedig 1, illetve 3 százalékra zsugorodtak.

A moratórium adta lehetőséggel nagy számban a vállalatok körében a szálloda és a vendéglátó szektor, a lakosságot tekintve pedig a fogyasztási hiteleknél, és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél éltek.  

Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke arról beszélt, az árak emelkedése pont a mindenkit érintő területeken a legintenzívebb: az alapvető szolgáltatások, a rezsi, az üzemanyag, az élelmiszerek, és a kamatok terén. A kormányzati intézkedések - árstopok és a részben megőrzött rezsicsökkentés -  igyekeznek tompítani ezeket a következményeket, az árak emelkedése azonban ennek ellenére egészen szélsőséges nagyságrendet is ölthet.

Hozzátette, a kereskedelmi banki partnerek visszajelzései és a saját tapasztalataik szerint egyelőre alacsony a törlesztési könnyítési igény, most egyfajta "vihar előtti csend van".

A munkanélküliség alacsony, ezért pár hónapos átlagban nem számolnak tömeges bedőlésekkel, de egyfajta visszaeséssel igen, mivel az adósoknak minden hónapban dönteniük kell, hogy milyen kiadást vállalnak.

Közölte, tavaly 290 milliárd forintot tett ki a MAKISZ tagjai által vásárolt követelések összege, ez 2020-ban 320 milliárd forint volt.

A szövetség tagjainál a megállapodásra épülő üzleti modell továbbra is elsődleges marad: 2020-ban 116 600 esetben kötöttek kedvezmény megállapodást, 2021 azonban már 140 ezer esetben sikerült megállapodni az ügyfelekkel az önkéntes adósság rendezésről. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az Aldi munkavállalókat keres a fővárosban és környékén

Bolti eladókat keres az Aldi, amely a fővárosban és Pest megyében mintegy 100 betölthető álláshellyel rendelkezik, ezért február 10-én Budapesten toborzó napot tart - közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. pénteken az MTI-vel. Előzetes regisztráció nélkül bármely álláskereső részt vehet a jövő csütörtöki toborzó rendezvényen, ahol 10-18 óra között várják az érdeklődőket Budapesten, az Erzsébet téri Akvárium Klubban. A résztvevők személyesen találkozhatnak az Aldi áruházvezetőivel és HR munkatársaival a toborzó napon. A nyitott pozíciók iránt érdeklődőknek elég egy aktuális papíralapú önéletrajzzal érkezniük a rendezvényre, ahol a feladatkörökről, juttatásokról szóló tájékoztatás után a helyszínen sor kerülhet egy személyes interjúra, a cég pedig akár a helyszínen ajánlatot is tesz. Hozzátették, a fővárosban az Aldi bolti eladóinak kezdőbére heti 40 órás munkavégzésnél bruttó 377 100 forint, a pozícióban elérhető legmagasabb bér pedig bruttó 474 900 forint.   Az MTI érdeklődésére k

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente