Ugrás a fő tartalomra

Orbán: a Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán

A magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket az Oroszországgal szembeni szankciókról - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

Közölte: Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak.

A kormányfő rámutatott: az unió gyakran az európai értékek megsértésével vádolja Magyarországot, miközben a legfőbb európai érték a demokrácia. A szankciókat azonban nem demokratikusan fogadták el, hanem brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek róluk.

Annak ellenére nem kérdezték meg az embereket, hogy azok árát az európai polgárok fizetik meg - mondta, hozzátéve: a kabinet egy nemzeti konzultáció keretében vár választ arra az emberektől, egyetértenek-e a szankciókkal és támogatnak-e újabbakat.

A miniszterelnök arra kérte a magyarokat, hogy mondják el a véleményüket, mert a szankciók minden magyar család életét érintik.

A kormányfő az orosz-ukrán háború elhúzódására számít, szerinte az elmúlt időszakban súlyos, sokkszerű változások érték Európa országait az energiaárak drasztikus növekedése miatt.

Úgy értékelt, háború van Magyarország keleti szomszédságában Ukrajna és Oroszország között, és lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé.

Hozzátette: Ukrajna és Oroszország háborúja lokális háború lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták azt, "azaz egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk szemben".

Orbán Viktor szerint elhúzódó háborúra kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti Amerika és az EU, Oroszország tartalékai pedig végtelenek emberben és fegyverben egyaránt - fogalmazott.

Arra kell készülni, hogy a háború Magyarország szomszédjában idén és jövőre is folytatódik - közölte, jelezve azt is, hogy a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti.

Kifejtette: az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték Európa országait az energiaárak drasztikus növekedése miatt, a világgazdaságot visszaesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti, és "ami körülöttünk történik, most a megszokottnál is erősebben határozza meg a mi életünket".

Hangsúlyozta: Magyarország álláspontja eltér a többségi nyugati állásponttól, "a Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán, mi a háború folytatása és mélyítése helyett azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk".

Közölte: a globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei, és Magyarországnak a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb. A költségvetésben ezért hoztak létre honvédelmi alapot, a rendes költségvetési forrásokon felül költeni kell a hadsereg fejlesztésére, a határok védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítésére.

Orbán Viktor kitért rá: a háború aggasztja az embereket,  a családokat leginkább a háború gazdasági következményei érintik közvetlenül. Negyven éve nem látott mértékű infláció száguld a fejlett országokban, és Közép-Európában a legmagasabb az infláció - mondta.

Úgy látja, két évvel ezelőtt is átéltünk egy gazdasági visszaesést, amelyet a járvány okozott, most, 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz-ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosukra emelkedő energiaárak. Ezeket a durva energiaárakat nem gazdasági folyamatok váltják ki, "az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek" - jelentette ki.

Megjegyezte: szankciót mindig olyan gazdasági ágazatokra érdemes kivetni, "ahol erősebbek vagyunk, mint az, akit a szankciók alá akarunk vonni", márpedig az energia területén "törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás". Mint mondta,  most lát először olyat, hogy "a törpe vet ki szankciót egy óriásra".

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az energiaárak növekedése kihat az élelmiszerárakra is. Ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felükre esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne, szankciók nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna, és el tudná kerülni a fenyegető recessziót - vélekedett.

 Azt is mondta, hogy amikor "ezeket a szankciókat nyár elején Brüsszelben Európára erőltették", a brüsszeli bürokraták nem ezt ígérték, hanem azt, hogy ezek a szankciók Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek. Azóta kiderült, a bevezetett szankciók Európának is óriási károkat okoznak, sőt a háború kezdete óta Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a megemelt energiaexportból - mutatott rá.

Úgy vélte, a szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. "Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát". Brüsszelben júniusban a bürokraták azt is ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét, azonban a háború végét ma sem látni, az energiaszámlák pedig az egekbe szöktek - magyarázta.

Kiemelte: ha ez így megy tovább, "egész Európa belegebed". Európában egyre több a dühös ember, és a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteniük, hogy nem lehet egész nemzetgazdaságok és emberek millióinak sorsával hazardírozni, mert ez felelőtlenség.

Megjegyezte: nem csoda, ha feldühödött és magukat becsapva érző emberek egymás után váltják le a szankciókat támogató országok kormányait. "Dicsőség Olaszországnak" - fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy a kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását.

A kormányfő leszögezte: van elegendő földgáz, villamos energia és olaj is. A gáztározókba betárolt mennyiség az ország éves felhasználásának 41 százalékát fedezi, és további szállítmányokban állapodtak meg Oroszországgal.

Mivel azonban a gázszükséglet 85 százalékát importból fedezi Magyarország, az árakat nem tudja érdemben befolyásolni, ezért a felhasználást csökkenteni kell - mondta, a fogyasztás mérséklésére kérve az államot, az állami vállalatokat, az intézményeket, a családokat és a vállalkozásokat is.

Orbán Viktor kifejtette: Magyarország energiafelhasználásának 35 százaléka földgáz, ezt 2023 végére 31 százalékra fogják mérsékelni, 2025-re pedig 30 százalék alá viszik. Elrendelték a hazai gázkitermelés növelését, a Mátrai Erőmű újraindítását, meghosszabbítják a paksi erőmű üzemidejét és hozzákezdenek Paks 2 építéséhez is - sorolta.

Kijelentette: a magyar kormány adja a legnagyobb segítséget a családoknak az energiaárakban az egész Európai Unióban.

Elmondta, a kormány hat dologgal segíti a családokat: rezsicsökkentett árral, tűzifaprogrammal, barnaszénprogrammal, benzinár-, élelmiszerár- és kamatstoppal. A rezsicsökkentett energiaárak az átlagfogyasztásig történő fenntartásával minden magyar család átlagosan havi 181 ezer forintot spórol - mutatott rá.

Közölte: európai összevetésben ez azt jelenti, hogy Németországban az energiatámogatás a család havi jövedelmének 20, Ausztriában 6, Magyarországon pedig 30 százaléka.

A kormányfő kitért arra, hogy a kormány meghirdetett egy 200 milliárd forintos programot a termelő- és energiaintenzív kis- és közepes vállalkozásoknak, lesz gyármentő program és ha kell, lesz új munkahelyvédelmi akcióterv is.

Beszámolt arról, hogy jelenleg 9400 milliárd forintnyi beruházás zajlik az országban, ezeket végigviszik, de újabb állami beruházást a bizonytalan gazdasági helyzet miatt nem indítanak, mert nem tudják garantálni, hogy be is tudják fejezni azt.

Értékelése szerint Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor, és bár a szankciók súlyos károkat okoznak, van esély arra, hogy a kormány ebből a válságból is megerősödve hozza ki az országot.

A miniszterelnök azt mondta: a kormány "erős tempót diktál" majd a következő hónapokban.

Jelezte: a kormány a következő két év válságkezelési időszakában sem adja fel nemzetstratégiai céljait, folytatja a közlekedési hálózatok fejlesztését, a családtámogatási programokat, a fejlesztésalapú gazdaság kiépítését, az egyetemfejlesztési programot, a haderő fejlesztését és a nemzetegyesítő programot. Azt ígérte: a családtámogatást tovább szélesítik, december elején alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, és abban már új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd.

Orbán Viktor megerősítette: a Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. A magyar európai nemzet, olyan fontos árnyalat az unióban, mint bármely más tagállam, és az EU csak akkor lesz erős, ha minden árnyalatát megtartja tiszteli - fogalmazott. Hozzátette: "büszke nemzet vagyunk", amely tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az Aldi munkavállalókat keres a fővárosban és környékén

Bolti eladókat keres az Aldi, amely a fővárosban és Pest megyében mintegy 100 betölthető álláshellyel rendelkezik, ezért február 10-én Budapesten toborzó napot tart - közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. pénteken az MTI-vel. Előzetes regisztráció nélkül bármely álláskereső részt vehet a jövő csütörtöki toborzó rendezvényen, ahol 10-18 óra között várják az érdeklődőket Budapesten, az Erzsébet téri Akvárium Klubban. A résztvevők személyesen találkozhatnak az Aldi áruházvezetőivel és HR munkatársaival a toborzó napon. A nyitott pozíciók iránt érdeklődőknek elég egy aktuális papíralapú önéletrajzzal érkezniük a rendezvényre, ahol a feladatkörökről, juttatásokról szóló tájékoztatás után a helyszínen sor kerülhet egy személyes interjúra, a cég pedig akár a helyszínen ajánlatot is tesz. Hozzátették, a fővárosban az Aldi bolti eladóinak kezdőbére heti 40 órás munkavégzésnél bruttó 377 100 forint, a pozícióban elérhető legmagasabb bér pedig bruttó 474 900 forint.   Az MTI érdeklődésére k

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente