Ugrás a fő tartalomra

Orbán szerint hiba lenne, ha az ellenzékkel való együttműködésre alapozná a kormány a politikáját

Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd - mondta a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor kijelentette: az energiáért az európai emberek szankciós felárat fizetnek, ami bizonytalanná teszi a jövőt. A kérdés, hogy tovább rontunk-e ezen a helyzeten, Brüsszelben ugyanis újabb és újabb szankciókat akarnak bevezetni - folytatta.

Hozzátette: a háború elhúzódik, nincs ma ember, aki gyors lezárással számolna, viszont az árak "az égben vannak", ez gyötri az embereket, "a spekulánsok meg dörzsölik a tenyerüket". Soros Györgytől kezdve az energiacégek nagy részvényesei mind "súlyos extraprofit-milliárdokra tesznek szert" a szankciók miatt megugrott árakból. Az energiacégek a világ legnagyobb profittal dolgozó vállalatai. Itt óriási erők kezdenek ilyenkor dolgozni, azért, hogy alkalmazkodjanak egy általuk feltételezett magasabb árhoz - fogalmazott a kormányfő.

Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos nemzeti konzultációról azt mondta: minél válságosabb időszakot élünk, annál nagyobb szükség van az egységre, az egyetértésre. A miniszterelnök hangsúlyozta: az a tapasztalata a politikában, hogy bizonyos helyzetekben a legjobb, ha az emberek bevonhatók a döntéshozatalba, ennek pedig a jogilag legrugalmasabb formája a nemzeti konzultáció.

Az energia árát nem gazdasági összefüggések, hanem a brüsszeli politikai döntések hajtották fel - jelentette ki. Ha nem lennének szankciók, akkor ott állna az energia ára, ahol az áprilisi választások és a kampány időszakában volt. Azzal számoltak a választások idején, hogy 100 dollár környékén stabilizálódik az olaj és a gáz ára, így a rezsiszabályok megváltoztatása nélkül is menedzselhető lesz a helyzet - ismertette.

Emlékeztetett: még a választási kampány előtt Versailles-ban volt egy csúcstalálkozó, ahol a németek és "Magyarország vezetésével az uniós országok" megállapodtak abban, hogy nem terjesztik ki a szankciókat az energiára. Júniusban azonban a németek "átálltak", Brüsszelben megváltoztatták a döntésüket és bevezették a szankciót az olajra, valamint napirendre vették a gázszankciót.

Hangsúlyozta: sokkal rosszabb helyzetben volnánk, ha Magyarország nem harcolt volna ki mentességet az olajra vonatkozó szankció esetében. Akkor nem az árak miatt berzenkednénk, ami "elég sok fejfájást okoz", hanem az lenne a baj, hogy nincs is energia. A világpiaci árhoz alkalmazkodnunk kell, mert az "Európában lényegében mindenhol egységes", nem tudunk "külön magyar árat kitalálni" - jelezte.

Orbán Viktor hozzátette: ha holnap reggeltől nem érkezne Magyarországra gáz, azt négy és fél, öt hónapig nem érezné meg a gazdaság, "mert betároltunk".

Az uniós szankciós politikát bírálva megjegyezte, a legtöbb rossz politikai döntés kijavítható, "ilyen a szankciós döntés is". E politika megváltoztatása nélkül a szankciós felár "be fog épülni a gazdaságba, és itt marad velünk hosszú távon", a következő öt-tíz évben az életünk részévé válik - figyelmeztetett a miniszterelnök.

A kormány megvédi a családokat és a vállalkozásokat is a kialakult nehéz helyzetben - szögezte le a kormányfő, hozzátéve, hogy a rezsivédelem nélkül a családok átlagosan minden hónapban 181 ezer forinttal fizetnének többet. Magyarország Európában" messze az első helyen van" a családoknak nyújtott védelmi rendszer tekintetében, hiszen az átlagjövedelem 30 százalékát adja támogatásként, míg ez a németeknél 20, az osztrákoknál pedig 6 százalék - közölte.

Ezt egyelőre bírja a magyar költségvetés, és jó reményei vannak, hogy ezt a rendszert fenn tudják tartani 2023-ra is - jelentette ki. Kitért arra is, hogy a kormány a családok védelme érdekében tűzifaprogramot és barnaszénprogramot is indított, bevezette az árstopokat, a kis- és középvállalkozások számára pedig 200 milliárd forintos támogató programba kezd, valamint gyármentő programot is indít, munkahelyvédelmi akciótervet készít elő.

Várhatóan idén is fizet nyugdíjprémiumot a kormány - közölte a miniszterelnök. Emlékeztetett: a kormány 2010-ben a nyugdíjak értékének megvédését ígérte, és közben - a gazdaság teljesítményére alapozva - vissza is adta a 13. havi nyugdíjat. Ez egy megállapodás, becsületbeli ügynek is tekinti - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok jövőre is meg fogják kapni a 13. havi nyugdíjat, és "tartjuk az inflációkövető nyugdíjemelést" is.

Hozzátette: ha a nemzetgazdaság növekedése meghaladja a három és fél százalékot, akkor nyugdíjprémiumot is fizetnek.

"Bár erről vita van, de szerintem ez idén be fog következni" - jelentette ki Orbán Viktor a jegybank 4 százalékos növekedési prognózisára utalva.

Orbán Viktor az ellenzékről azt mondta: nem urai saját akaratuknak, "más kottájából játszanak", ezért hiba lenne, ha az ellenzékkel való együttműködésre alapozná a kormány a politikáját. Amerikából pénzelik őket, és "aki fizet, az rendeli a nótát", most ilyen ellenzékünk van - fogalmazott.

A kormány abortusztörvény-módosítást nem tervez, ezt a miniszterelnök nem tartja elképzelhetőnek. "Mereven ellenzek mindenfajta abortusztörvény- módosítást, a mostani rendszer fenntartása mellett érvelek" - jelentette ki, megjegyezve, hogy nem ez az az ügy, amivel most foglalkozni kell, hiszen szankció van, háború van, égben vannak az energiaárak, és "itt ez a dollárbaloldal a hátunkban". (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az Aldi munkavállalókat keres a fővárosban és környékén

Bolti eladókat keres az Aldi, amely a fővárosban és Pest megyében mintegy 100 betölthető álláshellyel rendelkezik, ezért február 10-én Budapesten toborzó napot tart - közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. pénteken az MTI-vel. Előzetes regisztráció nélkül bármely álláskereső részt vehet a jövő csütörtöki toborzó rendezvényen, ahol 10-18 óra között várják az érdeklődőket Budapesten, az Erzsébet téri Akvárium Klubban. A résztvevők személyesen találkozhatnak az Aldi áruházvezetőivel és HR munkatársaival a toborzó napon. A nyitott pozíciók iránt érdeklődőknek elég egy aktuális papíralapú önéletrajzzal érkezniük a rendezvényre, ahol a feladatkörökről, juttatásokról szóló tájékoztatás után a helyszínen sor kerülhet egy személyes interjúra, a cég pedig akár a helyszínen ajánlatot is tesz. Hozzátették, a fővárosban az Aldi bolti eladóinak kezdőbére heti 40 órás munkavégzésnél bruttó 377 100 forint, a pozícióban elérhető legmagasabb bér pedig bruttó 474 900 forint.   Az MTI érdeklődésére k

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente