Ugrás a fő tartalomra

Összeomlott a magyar kormány 2023-as költségvetése

Már most alapos kiigazításra szorul a megváltozott gazdasági körülmények miatt az alig két hónapja elfogadott jövő évi költségvetés. Ugyanis a tervezett és a valóságos infláció között hatalmas eltérés várható: a büdzsében a kormány idénre 8,9, jövőre pedig már csak 5,2 százalékos pénzromlással számolt, ezzel szemben mindkét évben várhatóan 13-14 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak. Ilyen mértékű makrogazdasági tervezési hiba önmagában indokolná a teljes költségvetés módosítását - írta a Népszava

A kormány azzal számolt, hogy a gazdaság az idén 4,7 százalékkal nő, 2023-ban pedig további 4,1 százalékos bővülés jöhet. Az idén az első félévben még 7,3 százalékkal nőtt a gazdaság, ám a harmadik és a negyedik negyedévben az MNB becslése szerint már 0,4 százalékra lassul, a jövőre várt 4,1 százalékkal szemben jó, ha 1 százalékkal nő a gazdaság. Ha csak a bevételi oldalt nézzük is, több száz vagy akár ezer milliárdos inflációs bevétele lesz jövőre az államnak, amelyhez a kormány – nem számítva anti-jogállami hókuszpókuszokkal, rendkívüli jogrendekkel megtámogatott rendeleti kormányzást – nem is nyúlhatna.

Az infláció terven felüli, durva elszállása igazán a kiadási oldalon végez pusztítást, ugyanis azt öt százalékos inflációval tervezték. Mint az a Népszava számításaiból kiderül, 13 százalékos inflációval számolva, 2022-es kiadási tervhez képest ráértékén 13,5 százalékos kiadáscsökkenést szenved el a rendvédelem, de az oktatásé és az egészségügyé is kevesebbet ér a tervezett összegeknél.

Az egészségügyre az elfogadott költségvetési törvény 2669 milliárd forintot szán – ami csak négy százalékos növekedést jelent -, vagyis már két hónappal ezelőtt is azzal számolt a kormány, hogy a gyógyításra, megelőzésre szánt kiadások csökkennek. Az oktatásra szánt közel 2400 milliárd forint még kilenc százalékos nominális növekedést jelent, ez az öt százalékos inflációval még négy százalékos reálértéknövekedést jelentett volna – de 13 százalékos drágulás mellett ez már négy százalékos reálértékcsökkenés jelent az oktatási kiadásokban. A kormány saját hatáskörében az oktatásra, az egészségügyre szánt kiadásokat nem tudja érdemeben megemelni, enélkül viszont két kiemelten fontos ágazat finanszírozási válságba kerülne.

Ugyanakkor látható, hogy vannak olyan területek, amelyekre jövőre így is lényegesen több pénz jut mint az idén: a honvédelmi kiadások 1375 milliárd forintra emelkednek, ez nominális 51 százalékos növekedés, amely még 13 százalékos infláció mellett is 38 százalékos reálértéknövekedést jelent. A kormány jelenleg nagy mennyiségű és értékű fegyverrendszer-beszerzéseket folytat, jövőre légvédelmi rakéta-rendszert, helikoptereket, szállító-repülőgépeket páncélozott harcjárműveket szerez be, ám a forint értékvesztése miatt vélhetően vagy a kifizetések átütemezésre, vagy még további kiadásnövelésre lesz szükség. Szintén jelentősen nő az államadósság-kezelés költsége, itt nominálisan 49 százalékos növekedéssel számoltak, ami a kamatok emelkedése és a forint gyengülése miatt indokolt volt. Szintén jelentősen emelkednek a szociális kiadások, ám a részletekből kiderül, hogy ez szinte kizárólag az energiatámogatásoknak köszönhető, ezek nélkül szociális kiadások reálértéke is csökken.

A költségvetési tervekből kiderül, hogy nyugdíjkiadásokra jövőre közel 4900 milliárdot szán a költségvetés, ami még 13 százalékos inflációval számolva is szerény reál-értéknövekedést jelent. A 2023-as büdzsé számol a 13. havi nyugdíj kifizetésével, de csak öt százalékos januári nyugdíjemeléssel kalkulál. Ennél biztosan magasabb emeléssel indítja az évet a kormány, amely ennek mértékét saját hatáskörben is megemelheti, ráadásul a nyugdíjkiadás felülről nyitott költségvetési előirányzat – vagyis országgyűlési engedély nélkül túlléphető –, így például a tervezetnél magasabb nyugdíjemelésre akkor is sor kerülhet, ha arra nincs elég fedezet a büdzsében.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Orbán: ha egy nő vállalja, hogy 25 és 30 éves kora között vállal gyereket, akkor 30 éves koráig nem kell majd szja-t fizetnie

Fotó: MTI/Máthé Zoltán A hosszútávú gázszerződésről, a kormány családpolitikájáról és a kormányzati intézkedések zöld szempontjairól is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában. Orbán Viktor miniszterelnök a tervezett családpolitikai intézkedések között említette: ha egy nő vállalja, hogy 25 és 30 éves kora között vállal gyereket, akkor 30 éves koráig nem kell majd szja-t fizetnie - írta az MTI. Dúró Dóra (Mi Hazánk) kevésnek és nem elég hatékonynak tartotta a kormány családpolitikai intézkedéseit. Szerinte a gyermekvállalás helyett ma az sokkal jobban foglalkoztatja a családokat, hogy ki tudják-e fizetni a rezsit, lesz-e tanár az iskolákban és hogyan oldják meg, ha ismét online oktatás lesz. Kitért arra, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok és az autógyárak annyi pénzt visznek ki az országból, amennyit a kormány a rezsivédelmi alapra fordít. Sürgette a lakhatási problémák megoldását, a gyermekek után járó családi adókedvezmény inflációkövetővé

610 ezer forinttal tartozott, elvette a nyugdíjas férfi házát a végrehajtó

Az egyedül élő, beteg férfi 40 millió forintot érő családi házát 15 millió forintért adta el egy budapesti végrehajtó cég. Az ongai Németh Károly 610.000 forintos alaptartozása az elmúlt tíz évben a kamatok miatt a tízszeresére nőtt. A férfi fizetne, a nyugdíjából levonhatnák a részleteket, de a bíróság már nem reagált a kérvényeire, a végrehajtás elhalasztására, jogerőre emelkedett az eljárás - írja a Blikk értesüléseire hivatkozva az ATV . Az új tulajdonos , a Budapesti Ingatlanforgalmi Kft. 15 millió forintot fizetett az ingatlanért. "Elismerem a tartozásom, fizetni akarok, mégis utcára tettek. Próbáltam kérvényezni, hogy kaphassak egy kis időt, de senki nem segített. Onga polgármestere elhajtott, mondván, nem az ő hatásköre, a bíróságra személyesen mentem be egy halasztási kérelemmel, majd a végrehajtótól tudtam meg, hogy elutasították, mert én hivatalos választ nem kaptam" - mondta a lapnak a férfi. Kádár Petra Pálma végrehajtó elmondta, a rendőröknek nem akadt dolguk, N

Palkovics elmondta, mi a legoptimistább forgatókönyv a fűtési szezon átvészelésére

Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent Magyarország energiakitettsége - mondta a technológiai és ipari miniszter kedden az 52. Nemzetközi Gázkonferencián, Siófokon. Palkovics László az eseményt megnyitó előadásában hozzátette: tíz éve az országnak csak két földgázátadó helye volt, jelenleg - bár az infrastruktúra megvan -, csak Szlovénia felé nem működik a gáz átadása és átvétele. "Most északi és keleti irányból kevesebb földgáz érkezik, de a hosszútávú földgázvásárlási szerződések és a piaci viszonyok lehetővé teszik, hogy a szükséges földgázt be tudjuk szerezni" - jelentette ki. Közölte: a hazai földgáztároló-kapacitás töltöttsége hétfő reggel 72 százalékos volt. Azt mondta, "ha (...) a déli irányból érkezik földgáz, a piacról tudunk gázt szerezni, a legoptimistább forgatókönyv szerint a fűtési szezont úgy át tudjuk vészelni, hogy nem fogy el a kereskedelmi gázmennyiség, csak valamikor márciusban. A tárolóink töltöttsége biztosítja, hogy ez a tél kezelhető lesz"