Ugrás a fő tartalomra

A kormány elsődleges célja, hogy minél korábban szülessen meg az első gyermek

Mára a családoknak járó juttatások 80 százaléka munkához kötött – jelezte előadásában Beneda Attila az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján. A kormány családügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a családtámogatások ma már munka mellett is járnak, a cél pedig az, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen gazdasági hátrány a családok életében - írta a Magyar Nemzet.

"Negyven éve tart a demográfiai tél Magyarországon, de ez a kormány volt az első, amely elkezdett foglalkozni a problémával.  Jelenleg a szülőképes nők száma folyamatosan csökken, azonban a negatív Ratkó-hatás ellenére is kis mértékben növekszik az élve születések száma" – jelentette ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján tartott előadásában Beneda Attila. A Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy  2010-ben öt vágyott gyermekből három született meg, most nagyjából ötből négy, és ha sikerülne elérni az ötből ötöt, az megoldaná a demográfiai nehézségeket. 

A politikus emlékeztetett arra, hogy egymillió új munkahelyet hoztak létre 2010 óta, és a mostani helyzetben is meg kell majd óvni a foglalkoztatási adatokat, és a családok életkörülményeit. Beneda Attila jelezte, hogy 2010-hez képest megfordították az alanyi jogon járó és a munkához kötött támogatások arányát is. A jobboldali kormányzás kezdetén még csak 24 százalék volt az összes juttatás között azoknak az aránya, amelyek munkaalapúak voltak, 2022-re ez az arány 80 százalékra emelkedett. "Ezzel párhuzamosan az összeget is folyamatosan emelték, ahogyan a GDP egyre nagyobb százalékát fordították a családok támogatására, úgy emelkedett a termékenységi ráta is" – derült ki az előadásból. 

A helyettes államtitkár által vázolt modell szerint a család a társadalom védőernyője, a családtámogatási rendszer egyik legfontosabb jellemzője pedig a  kiszámíthatóság. Beneda Attila kiemelte, hogy a születések számával párhuzamosan a nők foglalkoztatottsági aránya is növekszik, ezzel kapcsolatban fontos volt az a 2010 után bekövetkezett családpolitikai változtatás, melynek hozadékaként munkavállalás mellett is járnak a családtámogatások.

A helyettes államtitkár szerint a bölcsődei rendszer fejlődése is segíti, hogy az anyák a gyermekvállalást válasszák. Hangsúlyozta: A cél az, hogy a gyermekvállalás ne legyen hátráltató tényező a család gazdasági életében. 

Beneda Attila a kormány jövőbeli célkitűzéseit is vázolta előadásában. Ezek közül az első, hogy minél korábban szülessen meg az első gyermek. 

A politikus emlékeztetett, hogy míg a ’80-as években 20–21 év környékén hozták világra első gyermeküket a nők, ma már sokszor 30 éves korig is kitolódik az első gyerek vállalása. A kormány célja, hogy ezt előrébb hozza, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy ha későn jön az első gyermek, akkor nehezebben születik meg a többi vágyott gyermek is. 

A helyettes államtitkár többször hangsúlyozta, hogy a kormány a teljes döntési szabadságot kívánja biztosítani a magyar nők számára a jövőben is, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy minőségi kapcsolat alakuljon ki a munka és a családi élet között. 

A szakpolitikus az anyagi biztonság területét emelte ki harmadikként. Itt az a kormány célja, hogy tovább emelkedjen a gyermekes háztartások éves nettó jövedelme,  érje el a gyermektelen családokét, és ha lehet szárnyalja is túl ezt, hiszen a gyermek nemcsak a család, hanem az egész társadalom, a nemzet jövőjét is jelenti.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente