Ugrás a fő tartalomra

A takarékosság lehet a legfontosabb a következő években, mert az olcsó élelmiszerek korszakának vége

Év végéig még drágulhatnak az élelmiszerek, és 2023 első felében is várható áremelkedés, de már csekélyebb mértékű lesz az ideinél - mondták szerdán az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. agráripari szakértői sajtótájékoztatón Budapesten.

Az agrár- és élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója szerint az ukrajnai háború miatt folytatódik az élelmiszerdrágulás 2023-ban, addigra ugyanis elfogy a tavalyi, még az olcsóbb alapanyagokból előállított takarmány. A mostani tehát még nem a háborús, csupán a koronavírus utáni árszint. A nehézségekkel a termelők is tisztában vannak, ennek ellenére nem érzik olyan súlyosnak a helyzetüket, mint a járványos időszak elején - mondta Hollósi Dávid.

Felmérésük szerint az aszály miatti csaknem 1000 milliárd forint értékű terméskiesés ellenére a szántóföldi növények kilátásai a legkedvezőbbek, mert jó áron értékesíthetők. Jobb évük csak akkor lenne a termelőknek, ha a magas felvásárlói ár jó terméssel párosulna. A napraforgó, a kukorica, a búza mellett a zöldségtermesztés is bizakodhat, különösen a geotermikus energiát hasznosító üvegházak, a gázzal fűtött nyugati vetélytársaik ugyanis most sokkal drágábban kénytelenek termelni. A magyar termelők tehát végre kiléphetnek a nyugati piacokra, ami azért is jól jöhet nekik, mert a belföldi fogyasztás valószínűleg visszaesik a drágulás miatt - véli Hollósi Dávid, aki szerint a gyümölcstermesztők is hasonló gondokkal küzdenek, a vásárlók ugyanis az ő termékeikről mondanak le elsőként, ha kevesebbet tudnak költeni.

Az állattartók szintén nehéz helyzetben vannak, nekik főképp a takarmány- és energiadrágulás okoz gondot. Hozzátette, hogy az áremelkedések hosszú időre átrendezhetik a fogyasztói szokásokat, átmenetileg nőni fog a gyengébb minőségű élelmiszerek forgalma, mivel a fizetések emelkedése több év alatt érheti csak be az utóbbi egy év élelmiszer-drágulását. A nagy átárazásnak ugyanakkor hamarosan vége lehet, ilyen mértékű emelkedés aligha várható megint belátható időn belül.

Az üzletágvezető szerint ilyen drágulások mellett 2023 a mezőgazdaságban és az élelmiszerparban nem a nagyberuházások éve lesz, mert a termeléshez szükséges forgóeszközök beszerzése is sokaknak okoz gondot, a most kezdődött gazdálkodási évben több százmilliárd forinttal nőhetett a magyar termelők forgóeszköz-igénye. A fogyasztók számára Hollósi Dávid szerint a takarékosság lehet a legfontosabb a következő években, mert az olcsó élelmiszerek korszakának vége, az elpazarolt élelmiszerek aránya ugyanakkor a nyugati országokban még mindig csaknem 40 százalék, világszerte csaknem 1 milliárd hektár termőföld termése vész kárba.

Héjja Csaba agrár- és élelmiszeripari stratégiai elemző szintén az energiaárak alakulását emelte ki, a drágulás ugyanis 2020 közepe óta folyamatos, és idén különösen kiszámíthatatlannak látszik. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonysága sokat javult az utóbbi években, ennek ellenére még mindig viszonylag sokat fogyaszt, évente 180-190 milliárd forint értékben. Bár ez nem jelentős összeg a több mint 3 ezer milliárd forintos kibocsátás mellett, ám idén 150 milliárd forinttal többet kell költeniük a növénytermesztőknek, állattartóknak, feldolgozóknak üzemanyagokra és fűtésre.

Héjja Csaba szerint különösen a fosszilis energiahordozókkal szembeni kiszolgáltatottságot kell csökkenteni, a felhasználás túlnyomó részét ugyanis a gázolaj és a gáz teszi ki. A magas energiaköltségek miatt az energiahatékonysági fejlesztések minden eddiginél gyorsabban megtérülnek, ezért az ilyen célú beruházások nagy lehetőséget jelentenek mind a beruházók, mind a banki finanszírozás számára - tette hozzá. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente