Ugrás a fő tartalomra

Bünteti fogják a kórházakat, ha nincs elég műtét

Könyvelési, adminisztratív, valamint motivációs eszközökkel kívánja kurtítani a várólistákat az egészségért felelős államtitkár – értesült a Népszava.

Csökkenteni bőven van mit: míg 2019 tavaszán 25 ezren, addig idén már 50 ezren vártak valamilyen műtétre az országban.

Ha a javaslatot elfogadja a kormány, akkor csak azok kerülnek várólistára, akiknek 60 napnál többet kell várniuk az ellátásukra. Azok sem szerepelnek majd a várólistán, akik az első lehetséges műtéti időpontnál későbbit kérnek, ők egy úgynevezett előjegyzési listára kerülnek.

A javaslat értelmében a jövőben meghatároznák, hogy egy-egy ellátási formában hány beteget kell műtenie az adott intézménynek, továbbá azok a kórházak büntetésre is számíthatnak, melyek nem teljesítenek kellő mennyiségű operációt.

A biztosító megszüntetheti az adott tevékenység finanszírozását, melynek következtében felfüggeszthetik a működésüket is.

A legtöbben, mintegy 18 ezren szürkehályog-műtétre várnak. Ezeket az alapvetően egyszerű beavatkozásokat a műtéteteket a járvány alatt is csak egyszer függesztették fel, ennek ellenére jelentős a lemaradás: 2020-ban 40 ezer, 2021-ben pedig csak 30 ezer szürkehályog-műtét történt meg, miközben egy átlagos évben 70 ezer beteget szoktak megoperálni. A várakoztatási rekorder a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, ahol 1447 napot, azaz csaknem 4 évet kell várni az ilyen típusú műtétre, míg a második Honvédkórházban 971 napot - írta a 24.hu. 

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente