Ugrás a fő tartalomra

DK: január 1-jével minden egyes magyar orvosnak megszűnhet a jogviszonya

Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya hétfőn többek között egészségügyről, óvodapedagógusokról és foglalkoztatáspolitikáról szóló előterjesztéseket tárgyalt meg - jelentette be az Árnyékkormányinfó nevű budapesti, de online is közvetített sajtótájékoztatóján a párt ügyvezető alelnöke.

Molnár Csaba úgy fogalmazott: két héttel ezelőtt "tulajdonképpen egy titkolózásból, véletlenül derült ki", hogy a kormány az egészségügy jelentős átalakítására készül. Hozzátette, a DK-nak az a nem megerősített információja, hogy a múlt heti kormányülésen az erről szóló tervezetet már el is fogadták mint "követendő koncepciót".

A politikus azt állította, hogy az elképzelés szerint az állam elvenné az önkormányzatoktól a háziorvosi ellátást és az önkormányzati szakrendelőket. Ha ez megtörténik, akkor az forráskiesést is jelentene, mert az önkormányzatok jelenleg mintegy hatvanmilliárd forintot adnak saját költségvetésükből a szakrendelőiknek - közölte.

Az árnyék-kancelláriaminiszter arról is beszélt, hogy a kormány januártól az Országos Mentőszolgálatra bízná az ügyeleti rendszer működtetését.

Az EP-képviselő elmondása szerint a kabinet megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát, valamint "államosítaná és központosítaná" a laborpiacot.

Molnár Csaba kijelentette, hogy ha "a javaslat átmegy a magyar parlamenten akkor január 1-jével minden egyes magyar orvosnak megszűnik a jogviszonya". Ehelyett egy új jogviszony jönne létre, amelynek "a legeslegfontosabb eleme" a korlátlan átvezénylési lehetőség lenne - állította.

Egy másik témára áttérve azt kérte, hogy a kormány által javasolt 10 százalékon felül további 45 százalékkal emeljék meg a pedagógus előmeneteli rendszer alapján besorolt óvodapedagógusok garantált illetményét. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott óvodai dolgozók bérét az A1-es fizetési fokozatban a minimálbérre, a B1-esben a garantált bérmimimumra, az F1-esben pedig a garantált bérminimum 130 százalékra kell felemelni - tette hozzá.

Az óvodapedagógusok kafetériájába építsék be a lakhatási támogatást, valamint kapjanak továbbképzési támogatást az állam által előírt kötelező továbbképzésekhez - javasolta. Hozzátette: a DK megszüntetné az óvodai tanfelügyeleti rendszert.

Molnár Csaba bejelentette, hogy a DK határozati javaslatot nyújt be, amely a jelenlegi 90 nap helyett 270-re emelné az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát. A járadék mértékét a jogosult átlagkeresetének hetven százalékában határoznák meg, de a maximuma nem lehetne több a mindenkori bruttó minimálbér 120 százalékánál - ismertette elképzelésüket.

Az ügyvezető alelnök emellett indítványozta, hogy a munkaadók biztosíthassanak a dolgozóinak adó- és járulékmentes rezsitámogatást, amelynek az érteke havonta maximum ötvenezer forint lehetne.

Megkérdezték az árnyék-kancelláriaminisztertől, a DK miért ellenezte a csepeli képviselő-testület ülésén, hogy parkot nevezzenek el a nemrégiben elhunyt Wittner Máriáról. Molnár Csaba azt felelte, hogy erről nem hallott, de nem tartja Wittner Mária "főleg rendszerváltás utáni életművét olyannak, hogy ez egy közpark felavatását indokolta volna". Megjegyezte: "azt hiszem én is nemmel szavaztam volna".

A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampánytámogatásaira vonatkozó kérdésre válaszolva Molnár Csaba leszögezte, hogy a DK-hoz soha, semmilyen formában nem jutott ilyen típusú forrás.

Arról is érdeklődtek nála, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Professional Kft. könyvelési anyagait. Molnár Csaba azt felelte, hogy a legcsekélyebb mértékben sem ismeri az ügy részleteit. Az elmúlt években azonban "megszoktuk azt, hogy a kormány, hogy ha akarja, mert az érdekei ezt kívánják", akkor "törvénytelenül is hajlandó felhasználni" az adóhatóságot, a rendőrséget és az ügyészséget - tette hozzá. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az Aldi munkavállalókat keres a fővárosban és környékén

Bolti eladókat keres az Aldi, amely a fővárosban és Pest megyében mintegy 100 betölthető álláshellyel rendelkezik, ezért február 10-én Budapesten toborzó napot tart - közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. pénteken az MTI-vel. Előzetes regisztráció nélkül bármely álláskereső részt vehet a jövő csütörtöki toborzó rendezvényen, ahol 10-18 óra között várják az érdeklődőket Budapesten, az Erzsébet téri Akvárium Klubban. A résztvevők személyesen találkozhatnak az Aldi áruházvezetőivel és HR munkatársaival a toborzó napon. A nyitott pozíciók iránt érdeklődőknek elég egy aktuális papíralapú önéletrajzzal érkezniük a rendezvényre, ahol a feladatkörökről, juttatásokról szóló tájékoztatás után a helyszínen sor kerülhet egy személyes interjúra, a cég pedig akár a helyszínen ajánlatot is tesz. Hozzátették, a fővárosban az Aldi bolti eladóinak kezdőbére heti 40 órás munkavégzésnél bruttó 377 100 forint, a pozícióban elérhető legmagasabb bér pedig bruttó 474 900 forint.   Az MTI érdeklődésére k

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente