Ugrás a fő tartalomra

Dömötör: a baloldal nem kezet nyújt a külhoni magyarságnak, hanem stoptáblát mutat

A baloldal szimplán pártpolitikai célból továbbra is azon van, hogy éket verjen a nemzeti egységbe, lerombolja mindazt, ami az elmúlt 12 évben a nemzeti összetartozás területén felépült - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken Budapesten.

Dömötör Csaba a Határtalanul a Magyar Fiatalokért egyesület Szabadság címmel rendezett tanácskozásán úgy fogalmazott: a hazaszeretet és az összetartozás érzésének csekély szikráját sem mutatja a baloldal, és mindig azon "molyol", hogy magyart a magyar ellen hangoljon.

Nem kezet nyújtanak a külhoni magyarságnak, hanem stoptáblát mutatnak - mondta.

Felidézte a 2004. december 5-i népszavazást, a 23 millió románnal való riogatást, és azt mondta, "e szégyenben áztatott repertoár" azóta tovább bővült. A világjárvány idején azzal támadni a határon túli magyarokat, miért jöhetnek oltásért, miért kaphatnak egészségügyi védőfelszerelést, nemcsak napi politikai célú eltévelyedés, hanem annál sokkal súlyosabb - jelentette ki.  

Kitért arra is, hogy Dobrev Klára, az árnyékkormány vezetője nemrég a határon túliak szavazati jogának csorbítására szólított fel, azzal érvelve, hogy aki nem él Magyarországon, ne szóljon bele milyen legyen az oktatás és az egészségügy. Súlyos és érzéketlen szavak - mondta az államtitkár. Emlékeztetett Fekete-Győr András momentumos képviselő szavaira is, aki azért lépett fel az ukrajnai háború kitörésekor, hogy Magyarország küldjön fegyvereket a szomszédos országba, hatalmas veszélynek kitéve az ottani magyarságot.

'Ne felejtsétek, mi sem felejtjük!" - jelentette ki a parlamenti államtitkár.

Dömötör Csaba szólt arról is, hogy a világjárvány mérséklődése után azt hitték, folytathatják a közös építkezést, de a történelem újra "könyörtelenül ránk rontott".

A közös eredményeket veszély fenyegeti, a szabadság fogalma mind fizikai, mind szellemi értelemben támadás alatt áll - hangsúlyozta.

Azt mondta, az elmúlt 12 év a rendszerváltás utáni korszak felívelő időszaka volt, amely alatt a nehézségek - a pénzügyi válság, a migrációs nyomás - ellenére is jól működő és egyre erősödő gazdaságot tudtak építeni, és egyre több támogatást adni a magyar családoknak az anyaországon belül és a határokon túl.

Úgy fogalmazott: "Képesek voltunk meghaladni 2004. december 5-e traumáját."

Kitért az elmúlt időszak külhoni magyarságot támogató intézkedéseire, így többi között arra, hogy a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programban csaknem 200 milliárd forintot fordítottak a külhoni magyar vállalkozások fejlesztésére, ötezer magyar intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá. Az óvodafejlesztési programban mintegy 900 óvoda, bölcsőde épült, épül, illetve újul meg. Szólt arról is, hogy a Határtalanul! program részeként több mint félmillió anyaországi diák juthatott el külhoni területekre.

A fenti programokon túl a magyar és magyar közötti kötelék, az összetartozás érzése az, ami az erőt adja, hiszen határa csak egy államnak van, a nemzetnek nincs - fűzte hozzá.

Kiemelte: az egyszerűsített honosításnak köszönhetően már több mint 1 millió 150 ezer külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot. Ezzel lehetővé vált, hogy a külhoni magyarok az őket megillető módon vehessenek részt az őket is érintő döntések meghozatalában.

Most olyan időszakban vagyunk, hogy válságot válság követ, járványból ki, háborús időszakba be - folytatta Dömötör Csaba, hangsúlyozva, semmilyen krízis nem indok arra, hogy zárójelbe tegyék a legfontosabb teendőket.

Ezek között említette a "magabíró Magyarországot", a munkahelyek megőrzését, a családok gyarapodását, a biztonság megerősítését és a magyar-magyar összetartozást, hogy újra megerősítsék azokat a kötelékeket, amelyeket a 20. században külső és belső erők "aprólékos munkával meglazítottak".

Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke a konferencia előtti sajtóértekezleten a tanácskozás címére utalva kiemelte: a szabadsághoz béke kell, és igyekeznek a békét előmozdítani.

A kereszténydemokrata politikus, országgyűlési képviselő azt mondta: "a közösségépítéshez minden nemzetrészre szükség van", és ahhoz, hogy ez a munka folytatódhasson, az elmúlt 12 év nemzetpolitikája megfelelő alapot biztosít. Hangsúlyozta: a megerősített közösségek az elkövetkező nehéz időszakban jelentős segítséget nyújthatnak majd a válság átvészeléséhez.

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a mostani fiataloknak már természetes az a nemzetpolitika, amely az elmúlt 12 évben kialakult. Fontos, hogy ez a jövőben is így legyen, a nemzeti egység a háború árnyékában is megmaradjon - hangsúlyozta, hozzátéve: kiállnak a kárpátaljai magyarság mellett, az egész nemzet mögöttük áll. Felidézte azt is, amikor Gyurcsány Ferenc idején "szembeállították magyart a magyarral". A baloldalon ismét Gyurcsány Ferenccel állnak szemben, aki továbbra is nemzetellenes politikát képvisel - mondta a határon túli magyar közösségek hatékony támogatásáért felelős miniszteri biztos.     

A három éve alapított, a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteit összefogó Határtalanul a Magyar Fiatalokért egyesületnek 40 tagja van, a mostani tanácskozáson mintegy 160-170 vendég vett részt - közölte Bagi Barna, az egyesület elnöke.

A tanácskozáson a külhoni és hazai ifjúsági szervezetek részvételével kerekasztal-beszélgetésen tekintették át az aktuális kérdéseket, a jövőben várható eseményeket. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente