Ugrás a fő tartalomra

Drágul a temetkezés januártól

Az energiaárak emelkedése miatt a temetkezések is drágulnak januártól - közölte az MTI-vel a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének (MATESZSZ) elnöke.

Palkovics Katalin szerint a temetkezési vállalkozások régóta stabil, évente 30 milliárd forint körüli együttes forgalma legfeljebb a drágulások miatt emelkedhet, a temetések száma ugyanis visszaesett, mivel a pandémia enyhülésével kevesebben haltak meg, mint tavaly.

A koronavírus-járvány előtt körülbelül 130 ezer temetés volt egy évben, legfeljebb néhány százalékos eltéréssel, idén is körülbelül ennyi lehet az év végéig. Az árfolyamhatásokra a piac kevésbé érzékeny, a temetéshez szükséges kellékek zöme ugyanis belföldön készül, a koporsókból exportra is kerül, behozatal inkább az urnákra jellemző - tette hozzá.

Az egyesület vezetője hangsúlyozta, hogy a januári drágulásról a hamvasztóüzemek határoztak a gázárak emelkedése miatt. A mértékéről decemberben jöhet létre megegyezés, de ez sem a temetkezési vállalkozók döntése lesz. Más kegyeleti szolgáltatásokhoz hasonlóan ők csak közvetítőként vesznek részt ebben, mivel hamvasztást az elhunytak hozzátartozói közvetlenül nem rendelhetnek - mondta, és megjegyezte, hogy a temetkezési vállalkozások tevékenysége emellett kiterjed a többi között a temetésfelvételre, a temetéshez szükséges kellékek beszerzésére, a ravatalozásra, sírhelynyitásra, halottszállításra, vagy az exhumálásra.

Magyarországon 5-7 ezer embernek ad munkát csaknem 520 temetkezési társaság, jelenleg körülbelül ennyinek van működési engedélye a kormányhivataloktól.

Palkovics Katalin szerint sok szempontból hasonló tevékenységet végeznek a kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel egyházi vagy önkormányzati temetőket működtető vállalkozások is. Magyarországon több mint 3300 temető van, csaknem 60 százalékuk egyházi fenntartású. Akad magántulajdonú is, de temető létesítéséhez nehéz befektetőt találni, mert az előírások nagyon szigorúak, különösen a koporsós temetéseknél. A bevétel ugyanakkor korlátozott, a sírhelyek megváltásán túl legfeljebb a ravatalozók használatából vagy az autóval behajtó látogatóktól lehet pénzt szedni, miközben egyebek mellett vezetni kell a halottnyilvántartást, kezelni kell a ravatalozót, a halotthűtőt, télen gondoskodni kell a hó- és síkosságmentesítésről, minden nap nyitva kell tartani - sorolta.

Nagyobb településeknél előfordul, hogy a temető tulajdonosa egyúttal üzemeltető, és akár temetkezési szolgáltatóként is kizárólagossággal rendelkezik a saját területén, mint például a főváros önkormányzati cége. Vidéken a temetők üzemeltetése nagyobb gondot jelent, de mindenképp meg kell oldani, mert közszolgáltatásnak minősül. Fenntartásra a költségvetés minden évben külön keretet biztosít az önkormányzatok számára, de a MATESZSZ elnöke szerint ezt emelni kell, mert az összeg 10 éve változatlan, és sok temető üzemeltetése ellehetetlenülhet az egyre magasabb költségek miatt.

A kegyeleti szokások Palkovics Katalin szerint csak lassan változnak, és inkább a nagyobb településeken. Vidéken például a temetkezések csaknem 60 százaléka még koporsós, míg a városokban akár 80 százalékuk urnás. A változást jól mutatja, hogy a lakosság méretéhez képest viszonylag sok, 17 krematórium működik országszerte, köztük több magántulajdonú. A hamvakból egyre többen készíttetnek mesterséges gyémántot, külföldi cégek pedig ujjlenyomatból vagy hajszálból is csinálnak emléktárgyakat. A hamvak kiszórása erdőkben, folyó- vagy állóvizekben vélhetően nem a temetési költségek megtakarítása miatt terjed, de nem is biztos, hogy ez a megfelelő megoldás - hívta fel a figyelmet Palkovics Katalin. A hamvak otthoni elhelyezése még aggályosabb, mert megnehezítheti a veszteség feldolgozását, akár komoly érzelmi terhet is okozhat a hozzátartozóknak. A jogszabály ezen a téren nem elég pontos, a szakmai szervezetek ezért a hiányosságok megszüntetését sürgetik - mondta az érdekképviselet vezetője.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente