Ugrás a fő tartalomra

Felgyorsítják a pedagógusbérek emelését

A magyar kormány által korábban közölt 2028 helyett már 2026-ban elérhetik a magyar pedagógusbérek a hazai diplomásátlagbér nyolcvan százalékát – értesült több, egymástól független forrásból a Szabad Európa, szúrta ki a 24.hu.

Egy névtelenségét kérő forrást szerint „sokkal jobb lesz a magyar helyreállítási terv, mint az uniós tagállamok többségéé”, miután az utóbbi időben nagyon felgyorsultak a tárgyalások az egyre rugalmasabb magyar kormánydelegáció és az Európai Bizottság között. Így Brüsszelnek nagyon jelentős változást sikerült elérnie a magyar terveket illetően.

Ezek egyike például, hogy a kormány előrehozza a pedagógusbér-emelések ütemét eredeti terveihez képest.

A bizottság már hónapokkal ezelőtt is nehezményezte a magyar pedagógusok bérhelyzetét: érvelésük szerint az egyik fő oka a pedagógushiánynak az, hogy a tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 százalékát teszik ki.

A kormány eredetileg azt vállalta, hogy 2028-ig a diplomásátlagbér nyolcvan százalékára emeli a tanárok fizetését, a bizottság azonban túl távolinak ítélte meg a határidőt.

A lap forrásai azt állítják, hogy az elmúlt napokban a kormány elfogadta a bizottság által javasolt új ütemtervet, miszerint már 2026-ban eléri a magyar pedagógusok fizetése a hazai diplomásátlagbér nyolcvan százalékát.

Ez még mindig a bizottság által kért minimumszint, ugyanis Brüsszelben azt tartanák jónak, ha a magyar pedagógusbérek legalább a diplomásátlagbér szintjén lennének.

A Szabad Európa hozzáteszi: Brüsszelben elégedettek a magyar antikorrupciós intézkedésekkel, így már nagyon sokan szinte biztosra veszik, hogy a bizottság nem indítványozza majd a nekünk járó uniós költségvetési források egy részének felfüggesztését.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente