Ugrás a fő tartalomra

Gulyás: nehéz évek előtt áll az emberiség

Fotó: MTI/Illyés Tibor
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) jelentősége talán soha nem volt olyan nagy, mint most - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten hétfőn, az ENSZ világnapján.

Gulyás Gergely a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kiemelte: a második világháború óta nem történt olyan, hogy atomhatalom háborút indítson Európában.

A Magyar ENSZ Társaság, az MTA és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közös rendezvényén a miniszter példátlannak nevezte a jelenlegi helyzetet, és azt mondta, a konfliktus miatt sokkal nagyobb szükség van a diplomácia eszközeire, mint bármikor korábban.

A világ sokat köszönhet az ENSZ-nek, amely által élhetőbbé vált. A felszólamlások, egyeztetések továbbra is az emberiség talán legfontosabb, diplomáciai eszköztárral rendelkező intézményévé teszik a szervezetet - fűzte hozzá.

Bízni kell abban, hogy az európai helyzet alapvetően jó irányba változik - mondta Gulyás Gergely. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nehéz évek előtt áll az emberiség. Az ENSZ-re nagy szükség van ahhoz, hogy mielőbb véget érjen a jelenleg dúló háború - jelentette ki.

Kiemelte: abban kell bízni, hogy mielőbb sikerül olyan megállapodást elérni a tárgyalóasztaloknál, amely a megtámadott félnek is elfogadható.

Felidézte, hogy az ENSZ 1945-ös létrejöttekor a világ egy borzalmas háború után volt, amikor fennállt a veszélye egy atomfegyverekkel vívott, minden korábbinál pusztítóbb konfliktusnak. Olyan szervezetet kellett alakítani - folytatta -, amely elkerüli az addigi hibákat és megakadályozza az újabb összecsapásokat .

Az ENSZ jelentős lépése volt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után napirenden tartotta a magyar kérdést - mondta a miniszter. A szervezet elérte, hogy az 1963-as amnesztiával a politikai elítéltek nagy része kiszabadulhatott a börtönből - tette hozzá.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a 75 éves Magyar ENSZ Társaság azért is fontos, mert a magyar nemzeti érdek hatékony képviseletéhez elengedhetetlen, hogy sok fiatal érezze úgy, szerepet kell vállalnia nemzetközi intézményekben. Megjegyezte: az NKE diplomáciai képzése lehetőséget ad arra, hogy minél többen válasszák ezt a pályát.

Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke azt mondta, hogy háborús időkben újra kell gondolni az ENSZ működési módjait, intézményeit. A hétfői világnapot a fiataloknak dedikálta, akiknek a jövőjét befolyásolja, hogy a diplomaták miként dolgoznak a világszervezetben.

Freund Tamás, az MTA elnöke kiemelte, hogy a második világháború után az emberek békére vágytak, egy olyan nemzetközi rendszerre, amely szavatolja a biztonságot. Az ENSZ keretet adott a globális együttműködésnek - fűzte hozzá, ugyanakkor megjegyezte, hogy ez az intézmény sem tett csodát, működésének időszakát hidegháborús konfliktusok, polgárháborúk, népirtások árnyalták be. Freund Tamás hangsúlyozta: büszkeségre ad okot, hogy sok magyar is kivette a részét a globális problémák megoldását célzó közös munkából az elmúlt 75 évben.

Deli Gergely, az NKE rektora a béke fontosságáról beszélt. Ennek eléréséhez összefogás, megértés kell; olyan ENSZ-re van szükség, amely képes egymáshoz közelíteni az eltérő nemzeti érdekeket - hangoztatta.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az egyik legnehezebb helyzet alakult ki az ENSZ létrejötte óta. Oroszország, amely "az ENSZ-világrend" egyik oszlopa, megtámadta szuverén szomszédját - emelte ki. A világszervezet értékrendje nem fikció, hanem világosan papírra vetett nemzetközi megállapodás - hangsúlyozta, rámutatva, hogy Oroszország a lehető legdurvábban megsértette ezt az egyezséget. Az orosz katonák ráadásul súlyos jogsértéseket is elkövettek, amiért nem vonták őket felelősségre. Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy bár az ENSZ-nek vannak gyengeségei, a világ biztosan rosszabb hely lenne nélküle.

Az ENSZ világnapját annak emlékére tartják meg, hogy hivatalosan 1945. október 24-én jött létre a szervezet. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente