Ugrás a fő tartalomra

Így vetnének véget a romák hátrányos megkülönböztetésének

Az európai romák hátrányos megkülönböztetésének és mélyszegénységének megszüntetésére szólított fel szerdán elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament.,

Az uniós törvényhozó testület szerint Európa legnagyobb etnikai kisebbségének, a romáknak több tagállamban társadalmi kirekesztés és szegénység a sorsa. Az állásfoglalást megszavazó képviselők úgy vélik, az uniós támogatásokat célzottan kellene biztosítani, a tagállamoknak regionális és helyi szinten kellene elosztania a forrásokat, hogy a telepen élő romák mindennapos igényeit fedezzék.

Az EP szerint a szegregátumok felszámolása és a közművesített, emberhez méltó lakhatás biztosítása a romák számára az elsődlegesen megoldandó problémák. Ezenkívül ugyancsak fel kell lépni az iskolai szegregáció és hátrányos megkülönböztetés ellen - vélik a képviselők. Az állásfoglalás megemlíti, hogy a tagállami hatóságoknak javítaniuk kell a roma közösségek egészségügyi ellátását és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, továbbá fel kell lépniük a hosszútávú munkanélküliség és a romákkal szembeni rendőrségi túlkapások ellen is.

Az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat, hogy a roma gyerekeket megfelelően vonják be a nemzeti gyermekgarancia-programokba, továbbá megerősített ifjúsági garanciát és az Erasmus+ programot is ki lehetne használni a társadalmi kohézió erősítésére és a fiatal romák foglalkoztatásának javítására. A képviselők úgy vélik, a nemzeti romastratégiai tervekben kiemelt célként kellene hogy szerepeljen a romák társadalmi részvételének és a közülük kikerülő vezetők számának növelése.

Az EP szerint továbbá korai előrejelző mechanizmust kellene kiépítenie az Európai Strukturális és Beruházási Alapok és más, a romák helyzetének javítását célzó forrásokkal való visszaélések elkerülése érdekében.

Uniós felmérések azt mutatják, hogy az EU-ban élő romák 63 százaléka nem vesz részt az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben, illetve 80 százalékuk a szegénységi küszöb alatt él. A kutatásban részt vevő kilenc országban élő romák 41 százaléka úgy érzi, hogy roma származása miatt hátrányos megkülönböztetés éri olyan területeken, mint az álláskeresés, a munka, a lakhatás, az egészségügy vagy az oktatás.

A szegregátumokban élő romák helyzetéről szóló keddi plenáris vitán Járóka Lívia a Fidesz EP-képviselője elmondta: az Európát fenyegető gazdasági nehézségekkel szembenézve, a tagállami jó gyakorlatokat meg kell osztani egymással. A képviselő példaként említette a családokat érintő kedvezményeket, a roma kis- és középvállalatok támogatásának ösztönzését. Hozzátette: "a generációkon átívelő mélyszegénység megállítható az európai uniós források jobb felhasználásával".

Kósa Ádám fideszes képviselő azt hangsúlyozta, hogy a romatelepeken a nemzedékről nemzedékre öröklődő szegénységet csak az oktatás és a munka törheti meg, többek között ezért tette a magyar kormány kötelezővé az óvodai nevelést 3 éves kortól és indított be közmunkaprogramokat. "Álláspontunk helyességét az is bizonyítja, hogy az elmúlt években Magyarországon jelentősen csökkent a szegénységi kockázattal érintettek köre: 2010-ben 31,5 százalék volt a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya, ez 2020-ra 18,2 százalékra csökkent" - mutatott rá a képviselő. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente