Ugrás a fő tartalomra

Komoly betegség előjelei lehetnek a gyakori rémálmok

A Birminghami Egyetem kutatócsoportja szerint a rossz álmok a memóriavesztés kezdete előtti években vagy akár évtizedekben válnak gyakorivá. A tanulmány szerzői úgy vélik, legújabb eredményeik rendkívül fontosak, és segíthetnek diagnosztizálni a demencia legkorábbi szakaszában lévő betegeket – számolt be a Daily Mail nyomán a Híradó.

„A demencia kevés kockázati mutatója azonosítható már a középkorúak esetében” – mondta Abidemi Otaiku, a kutatás vezetője.

Hozzátette, bár sok munka van még hátra az összefüggések megerősítéséhez, a kutatócsoport úgy gondolja, a rossz álmok hasznosak lehetnek a magas kockázatú egyének azonosításában, így az orvosok időben kidolgozhatják a stratégiát a gyógyíthatatlan betegség kialakulásának lelassítására.

Az eClinicalMedicine folyóiratban közzétett tanulmány két részből állt. A projekt első ágában 605, 35 és 64 év közötti, tünetmentes felnőttet követtek nyomon átlagosan kilenc éven keresztül. A vizsgálat kezdetén és a végén is memóriateszteket töltöttek ki. Az önkénteseket az alvási szokásaikról kérdezték, valamint arról, hogy voltak-e rémálmaik.

A memóriatesztek részleteit arra használták fel, hogy kielemezzék, milyen gyorsan romlott a résztvevők agyi teljesítménye. Az úgynevezett „kognitív hanyatlás” az öregedés természetes következménye, a memóriavesztés vártnál nagyobb mértéke azonban a demencia előjele lehet.

A vizsgálat második részében a kutatók több mint 2600, 80 év feletti személyt monitoroztak, akik közül korábban senki sem szenvedett demenciában. Memóriatesztek helyett átlagosan öt éven keresztül követték kórtörténetüket, a rémálmokkal kapcsolatos tapasztalataikról viszont őket is kifaggatták.

A kutatók azt találták, hogy azon a középkorú felnőtteknél, akik hetente legalább két rémálmot éltek át, négyszer nagyobb valószínűséggel fordult elő „jelentős” kognitív hanyatlás, mint azoknál, akiket nem ért hasonló éjszakai megpróbáltatás.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy a rémálmoktól sújtott 80 év felettieknél kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát.

A tanulmányban hangsúlyozták, a kutatók nem hiszik, hogy a felnőttek öt százalékát rendszeresen sújtó rémálmok demenciát okoznak. Ehelyett úgy vélik, hogy a jobb homloklebenyben bekövetkező neurodegeneráció mellékterméke lehet a gyakori lidércnyomás.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente