Ugrás a fő tartalomra

Lázár János szerint, ha 1956-ban nincs megszállás és árulás, ott tarthatnánk ahol Ausztria

Fotó: Soós Lajos/MTI
Ha 1956-ban nincs megszállás és hazaárulás, akkor ma ugyanott tarthatnánk, ahol osztrák szomszédaink - jelentette ki az építési és beruházási miniszter Makón.

Lázár János a makói önkormányzat az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésén azt mondta, ha a forradalom 1956 őszén nem csak néhány napig vagy egy hétig győzedelmeskedik, ha nem vonulnak be az oroszok újra, ha az amerikaiak nem árulják el Európát ismét, s Budapestet választják Szuez helyett, ha Kádár János nem árulja el Magyarországot történelmünk Ausztriához hasonlóan alakulhatott volna.

A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus kifejtette, Ausztriából 1955-ben kivonultak az oroszok és lehetővé tették, hogy az osztrákok szabadon fejlődhessenek.

A megszállásnak és a hazaárulásnak minden korban meg van a maga jelentősége. 1944 és 1956 után ma is egy olyan világban élünk, ahol megszállnak egy szomszédos országot. Évszázadról évszázadra, évtizedről évtizedre a világ nagyhatalmait hol pénzügyileg, gazdaságilag, hol fizikai valójában is meg akarják szállni, és maguk alá akarják gyűrni a kisebbeket - közölte a miniszer.

1956-ra emlékezve minden magyar embernek - pártállástól függetlenül - kötelessége elutasítani mindenféle megszállást közel s távol egyaránt - hangsúlyozta Lázár János.

Úgy fogalmazott, nekünk magyaroknak a legfontosabb az ország függetlensége, önrendelkezése, az hogy szabadon dönthessük el, mit teszünk az életünkkel, és milyen irányba tereljük hazánk sorsát. Ehhez azonban olyan politikusokra, közéleti szereplőkre van szükség, akik a legfontosabbnak a nemzeti szuverenitás ügyét tartják - tette hozzá.

Ha Kádár János 1956-ban nem árulja el Magyarországot, más lett volna a világ, nem végeznek ki százakat, nem vetnek börtönökbe tízezreket, és nem kényszerítik az ország elhagyására több százezer honfitársunkat - mondta a politikus.

Lázár János leszögezte, ezért nagyon fontos, hogy mindenki értse, kik azok, akik a haza ügyét szolgálják, s kik akik, akár keleti vagy nyugati megrendelésre, akár amerikai pénzből készek és képesek feláldozni azt.

Hangsúlyozta "ki kell vessük magunk közül azokat a politikusokat, akik elárulják az ország ügyét". Nincs különbség Kádár János árulása és az amerikai dollárok milliárdjaiból működő ellenzéki hazaárulás között. A hazaárulás az hazaárulás 1956-ban és 2022-ben is - mondta.

Az 1956-os hősökért imádságot mondó Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök úgy fogalmazott, azért kell emlékeznünk azokra, akik kiálltak a szabadságért, függetlenségért, közösségükért, hazájukért, mert erre az emberségből fakadó szolidaritás kötelez bennünket. Ugyanakkor ünneplésre is van okunk, hiszen bár 1956 áldozatai látszólag le lettek győzve, de valóban ők a győztesek: mai szabadságunk, függetlenségünk nekik is köszönhető - mondta a püspök. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente