Ugrás a fő tartalomra

Magyarországon luxus lesz a bundás kenyér

Az infláció miatt évek óta nem látott mértékben drágulnak az élelmiszerek. A tojás ára az elmúlt egy évben 53,7 százalékkal drágult – írta a Forbes. Ezzel EU-szinten is másodikok vagyunk az Eurostat adatai alapján. A havi drágulási ütemben pedig Európa-bajnokok lettünk: 9,8 százalékkal emelkedtek a tojásárak itthon augusztusról szeptemberre, miközben ez az érték még éves összehasonlításban is erős emelkedésnek számít - tudatta a 168.hu. 

Az Agrárszektor egy évvel ezelőtti cikkében már 35-50 forintos tojásárról írt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint  tavaly szeptemberben 46,2 forintba került átlagosan a 10-es kiszerelésű tojás darabja, idén szeptemberben pedig már 72,3 forint volt az átlagár. Az áremelkedés megállíthatatlan: az október 10-16-i héten már 108 forintba került az M-es méretű tojás darabja az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere szerint. Egy hét alatt 16 forinttal ment feljebb az átlagár.

Jelenleg 100-120 forint körül lehet a tojás átlagos fogyasztói ára, 90 forint alatt már sehol sem lehet találni – mondta el a Forbes.hu-nak Németh Zoltán, a tojástermelő Capriovus Kft. ügyvezető igazgatója. Németh tapasztalata szerint hetente 10-20-30 forintokkal emelkednek az árak. „Egy héttel ezelőtt még 100 forintos átlagárat mondtam volna.”

Németh szerint Magyarország csak 50-60 százalékban tudja saját forrásból fedezni a tojásfogyasztását, így importra szorul. Ezt eddig főképp Lengyelországból szereztük be, az orosz-ukrán háború kitörésével ugyanakkor fordult a kocka. Kiderült, hogy a lengyelek meg az ukrán exportra támaszkodtak erősen, ez a csatorna ugyanakkor elapadt tavasszal, így a lengyelek szállítókból beszerzők lettek és már ők szerettek volna magyar tojást vásárolni. Ez nagy mértékben megemelte a hazai keresletet, ami az árakat is magával húzta. Emellett ugyancsak a háború miatt megemelkedtek a takarmányárak is, hiszen a takarmányt is –elsősorban búzát és kukoricát – Ukrajna szállítótta Európának. A nyári aszály miatt Magyarország importra szorul, ami szintén emel a tojás árán, hiszen drágult a takarmány is. 

A forintgyengülés a külföldről behozott tojás árát emeli meg nagy mértékben, és az energiaválság is lendít rajta még egyet. 

A Forbes által megkérdezett tojástermelő szerint ennél sokkal durvább áremelkedés várható, mivel a legtöbb tojástermelő energiaszolgáltatóval kötött szerződése  január 1-jén jár le. Amíg most 40 forintot fizetnek kilowattonként, addig ma már nem akarnak 280-290 forint alatt szerződést kötni a szolgáltatók. 

A kereskedők árrése pedig nagyjából megduplázza a tojások árát. A termelői árak 55-60 forint körül mozognak, erre teszik rá a 40 forintos haszonkulcsot a kiskereskedelmi szereplők és így jön ki a 100 forint körüli fogyasztói ár. A Baromfi Termék Tanács szerint a jelenlegi körülmények között 150 forintnál alakulhatna ki az új egyensúly. Németh Zoltán reálisnak tartja, hogy már a jövő hónapban ennyibe kerüljön egy darab tojás, de persze nagy a bizonytalanság, a háború és a forintárfolyam további alakulásától függ minden. Kérdéses az is, hogy a fogyasztók megvásárolnák-e ennyiért a tojást. 

„Az a tapasztalat a világban, hogy aminek felmegy az ára, az ritkán szokott utána korrigálni. Valamennyivel lejjebb mehet a tojás ára, de az eredeti szintre nem fog visszatérni” – vélte Németh Zoltán. A másik tojástermelő némileg optimistább volt, szerinte 50 forint körüli termelői árak már fenntartható működést biztosíthatnának a vállalkozásoknak, csak a kiskereskedelmi szektornak kellene lejjebb adnia a haszonkulcsból.

A piaci szereplők a drágulás fékeződésére számítanak, de az objektív tényezők (leginkább a korábbi kedvező energiaszerződések év végi kifutása) mind abba az irányba mutatnak, hogy az elszaladó költségek továbbra is az áremelkedés irányába fogják tolni a tojásbizniszt. 

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente