Ugrás a fő tartalomra

Orbán: 1956-ban nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót

Tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett az orosz és az ukrán fél között Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Azt is közölte, hogy az infláció legalább megfelezésére kérte jövő év végére a jegybankelnököt és utasította a pénzügyminisztert.

A kormányfő azzal érvelt, hogy a tűzszünet és a béketárgyalás hozná el a gazdasági megkönnyebbülést, mert amíg a háború tart, és a Nyugat szankciókkal válaszol rá, sem az infláció, sem az energiaárak nem fognak csökkeni.

Azt mondta, Brüsszelben a szankciókat "elszúrták", azokhoz ráadásul nem társulnak árcsökkentési javaslatok, ezért most szankciós infláció van, és szankciós felárat fizet az ország az energiáért.

Hozzátette: Magyarország minden, az energiapiacára negatív szankció alól mentesítést kapott, de a baj az, hogy a közös európai piac részeként az országra mégis hatással vannak a magas energiaárak.

A végső megoldást a magas energiaárakkal szemben az jelentené, ha az Európai Unió elállna a szankciós politikától - fogalmazott Orbán Viktor, jelezve, ezért nagyon sokat kell még küzdeni.

Kifejtette: vannak, akik arról beszélnek, hogy a háborút meg kell nyerni, mások pedig - ide tartozik Magyarország -, arról, hogy azonnali tűzszünetre és utána béketárgyalásokra van szükség.

Megjegyezte: többször felvetik, hogy "mi egy szabadságharcos nemzet vagyunk", és fel szokták hozni, hogy "egy ilyen harcos, szabadságharcos nép most miért a béke oldalán van". Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a "szovjet hadsereghez köthető brutalitás", és milyen lehet harcolni az oroszok ellen, mert "mi tudjuk, hogy mi a brutalitás és mi a háború". De 1956-ban "nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót", hanem "azért vállaltunk egy forradalmat és egy szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet, meg a béketárgyalást" - magyarázta. Hozzátette: az volt a cél, hogy egy béketárgyaláson az oroszok a nyugatiakkal megegyezzenek, hogy "úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk".

Megjegyezte: az a hang, amely szerint most tűzszünet kell, utána pedig béketárgyalás, egyre erősebb.

Orbán Viktor úgy értékeli, nő az elégedetlenség az országok között a szankciók miatt, és most már nem Magyarország az egyetlen, amely felteszi a kérdést, hogy mi folyik itt, és kinek az érdeke, ami történik. "Az amerikai barátainknak is föl kell tennünk azt a kérdést", hogy mi folyik itt, ki nyer ezen a dolgon, "mert mi, európaiak biztos, hogy veszítünk", és "ti pedig nyertek, az oroszok pedig minimum nem veszítenek" - fogalmazott. Hozzáfűzte: az egész úgy van összerakva, hogy "ezen mi, európaiak csak veszíteni tudunk".

A miniszterelnök azt mondta, az, hogy felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetékeket, súlyos dolog, a magyar jog szerint terrorcselekmény, "és ha ebben benne volt valamelyik államnak a keze, akkor az egy terrorista állam". Az utolsó nagy kapacitású vezeték, amely orosz gázt hoz délről Európába, így Magyarországra, a török vezeték, ezen keresztül látják el Magyarországot, és ha valaki felrobbantja vagy működésképtelenné teszi, azt Magyarország terrorista támadásnak fogja tekinteni és úgy is lép fel - jelentette ki.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az infláció legalább megfelezésére kérte jövő év végére a jegybankelnököt és utasította a pénzügyminisztert.

Hangsúlyozta: a jelenlegi egy szankciós infláció, ha az Európai Unió belátná ezt, akkor napokon belül a felére eshetne vissza néhány termék, így az energia ára. Ezt a magas inflációt nem a piac törvényszerűségei okozzák, nem a gazdaságban van az oka, hanem "ezt kívülről vitték be a gazdaságba a politika oldaláról" - értékelt.

Hozzátette: a jelenlegi kormánynak van gyakorlata a pénzromlás kezelésében, hiszen 1998-ban is 10-15 százalékos inflációt örököltek.

A miniszterelnök közölte, mivel a pénzromlás a családokat tartalékaik felélésére kényszeríti, az ellene való küzdelem "valójában egy családvédelmi intézkedéssorozat". A magas árak ellen harcolni kell, mert "ez meggyötri az embereket, meg a családokat, tönkreteszi a cégeket, munkanélküliséget hoz" - mutatott rá.

Orbán Viktor a most induló nemzeti konzultációról elmondta: Magyarországon szokás, hogy megtalálják a politikai eszközét annak, hogy egy többségi vagy egy teljes nemzeti egyetértést hozzanak létre, amivel aztán a kormány sokkal jobban tud gazdálkodni a brüsszeli csatákban, mintha ez nem lenne a kezében.

Kijelentette, az Oroszország elleni szankciókat nem demokratikus módon vezették be, az a brüsszeli bürokraták és az európai elit döntése volt.

Egyelőre még demokrácia van Európában, és számít, hogy mit gondolnak az emberek. Magyarországon rendszeresen megkérdezik, a döntésekbe is bevonják az embereket "a legnehezebb európai kérdésekben", legyen szó a migrációról, a koronavírus-járvány kezeléséről vagy a jelenlegi szankciókról - mutatott rá.

A miniszterelnök a migrációt illetően közölte: "arra van szükségünk", hogy "meg tudjuk védeni a határainkat az illegális határátlépéssel szemben", mert az bűncselekmény. A megoldás az volna, ha nem a szerb-magyar határon torlódnának fel a migránsok, hanem Szerbia déli határát tudnák megvédeni, mindenkinek ez az érdeke - mondta.

Kiemelte: Magyarország határait meg kell védeni, "itt menekülttábor nem lesz, ide migránsok nem jönnek, nekünk nem fogják megmondani máshonnan, hogy kikkel éljünk együtt". Az, hogy Magyarországon kik élnek, hogy "mi, magyarok kikkel akarunk és kikkel nem együtt élni, ez kizárólag a magyar emberek és az általuk megválasztott parlament és kormány döntése lehet" - hangsúlyozta Orbán Viktor. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente