Ugrás a fő tartalomra

Orbán Viktor Németországot bírálta

A magyar kormány teljesíti az Európai Bizottság kéréseit, de abból kell kiindulni, hogy mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd - mondta Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban, amely hétfőn jelent meg a Budapester Zeitung című német nyelvű lap hírportálján.

A kormányfő a magyar-német kormányzati kapcsolatokról elmondta, hogy a német szövetségi kormány programját "egy világ választja el" a magyar kormány programjától, a német kormányt alkotó koalíció legnagyobb ereje, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) pedig "a legmagyarellenesebb párt Európában".

Így "komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket" - emelte ki Orbán Viktor.

A legnagyobb ellenzéki erőtől, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló, ugyancsak ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) pártról szólva kifejtette, hogy "az államközi kapcsolatok fontosabbak a pártok közötti kapcsolatoknál", ezért "kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-vel való kapcsolatokat a lehető legjobb kormányközi kapcsolatok oltárán", hiszen "a német demokrácia sajátossága, hogy ha lépéseket tennénk az AfD-vel kapcsolatban, az kihatással lenne a kormányközi kapcsolatokra".

Hozzátette, hogy a CDU "magyar szempontból ma már baloldali párt", és ugyanez érvényes a bajor CSU-ra is.

A magyar-német viszonnyal összefüggésben arról is szólt, hogy "Németország multikulturális társadalommá vált", és "a magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb, mint a német társadalom".

Mint mondta, Németországban "liberális hegemónia uralkodik", vagyis "csak egy narratívának van helye a nyilvánosságban", és "aki ettől eltér, az már nem létezik ezen nyilvánosság számára", Magyarországon viszont "a közbeszéd pluralista struktúrájú".

Aláhúzta: "Németországban, de általában Nyugat-Európában is kettős mércét alkalmaznak, amit mi, magyarok semmiképpen nem tűrünk", ugyanakkor nincs értelme a Németországgal kialakult "politikai feszültség" fokozásának, mert "az együttműködés sokkal fontosabb".

Arról is szólt, hogy "a következő 10-20 évben egyre több nyugat-európai fog hozzánk költözni, mert Magyarország egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország". Hozzátette, hogy "az európai történelemben mindig nagy nyereség volt a befogadó országok számára, amikor Nyugatról érkeztek bevándorlók", ezért Magyarország is szívesen látja a menekülteket, de csak ha nyugatról érkeznek.

Az ukrajnai háborúról szólva kifejtette: "Európa jelenleg úgy támogatja Ukrajnát, hogy a kontinens egy eszkalációs spirál irányába kényszerül", és "ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor mi magunk is háborúba kerülünk, bár ezt eddig nem akartuk".

Mint mondta, "amit az EU most tesz, az teljesen tönkreteszi racionális és geopolitikai érdekeit", a szankciókról szóló döntések "kizárólag erkölcsi és érzelmi alapon születtek". Jelezte: Németország látogatása során is hiába kereste "a német energia- és szankciós politika racionális magját".

Azokra a kérdésekre, hogy mit kellene tennie Európának, azt mondta, hogy "háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatnak, de erősek kellenek a békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához", így a német kormány remélhetőleg "előbb-utóbb belenő abba a szerepbe, amelyet Németországnak az európai súlya okán valójában be kellene töltenie". Abban is lehet reménykedni, hogy visszatér Donald Trump volt amerikai elnök és Benjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő.

Hozzátette: a háború "nem ukrán-orosz tárgyalásokkal fog véget érni, ehhez amerikai-orosz tárgyalásokra is szükség van, amíg azonban a két félnek nem egyértelmű érdeke a béke, addig a háború folytatódni fog".

Arról is szólt, hogy a kormány "tudatosan nem hánytorgatja fel" az ukrajnai magyar kisebbség és a jogaik elleni "támadásokat", de ez "nem jelenti azt, hogy amnéziában szenvednénk". A háború után a magyar kisebbség jogait is garantáló, átfogó megállapodást kell kötni a magyar-ukrán együttműködésről.

Az EU jövőbeli nemzetközi szerepéről kifejtette, hogy a biztonság- és védelempolitikában "több EU-ra van szükség", a közösségnek "a saját szuverenitása érdekében sokkal többet kell tennie katonai téren".  A tagországoknak is több pénzt kell biztosítaniuk a fegyverkezésre és a védelemre, így az EU "akár be is tölthetné az Egyesült Államok kivonulása által felszabaduló geopolitikai teret".

Az EU-s támogatások ügyéről kiemelte, hogy az uniós intézményeket "fegyverként használják" a kormány politikai ellenfelei, "büntetnek minket, és nyilvánvalóan az uniós pénzzel zsarolnak", aminek "nincs jogalapja, ez egész egyszerűen zsarolás".

Mint mondta, a kormány nem vitatkozni akar, hanem együttműködni, így "nincs bajunk" az Európai Bizottság által kért 17 pont végrehajtásával."Mindet teljesíteni fogjuk. De lefogadom, hogy közvetlenül ezután lesz egy 18., egy 19., és így tovább" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: "abból indulok ki, hogy ezután mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd".

A lengyelek is "mindent teljesítettek", de "újabb követelések kerültek az asztalra" - fejtette ki a kormányfő, hozzátéve: "egyértelmű, hogy a lengyel kormányváltás kikényszerítéséről van szó", és "végső soron Magyarország esetén is ez lehet a cél".

Kiemelte: "feltételezem, hogy az év végén felszabadítják a nekünk járó pénzt", hiszen "teljes mértékben eleget teszünk minden technikai követelménynek", így "hamarosan semmi okuk nem lesz arra, hogy hosszú ideig megtagadják tőlünk a forrásokat".

"Arra számítok, hogy az év végéig alá tudjuk írni a szerződéseket az EU-val. Azt azonban nem tudom megmondani, hogy pénz valóban érkezik-e majd", de "Magyarországot pénzügyileg nem lehet sarokba szorítani" - mondta Orbán Viktor.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente