Ugrás a fő tartalomra

Századvég: a magyarok közel kétharmada úgy gondolja, hogy az USA és Biden inkább az orosz-ukrán háború folytatása mellett állnak

A magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne az orosz-ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné az érintett feleket - derült ki a Századvég októberi közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját csütörtökön juttatták el az MTI-hez.

A felmérés annak járt utána, hogy a magyarok hogyan vélekednek az érintett vezető politikusokról, egyes országok és politikai szereplők orosz-ukrán háborúhoz való viszonyáról, valamint a fegyveres konfliktus lezárásának kérdéséről - írták.

Mivel a háború lezárásához nem jutottak közelebb a felek, nem meglepő, hogy a konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett, a háború folytatása vagy a szankciók mellett elkötelezett vezető politikusok hazai megítélése sem változott számottevően, az továbbra is egyértelműen negatív képet mutat - írták.

Októberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről - a szeptemberben mért 68 százaléktól alig elmaradva - a megkérdezettek 67 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt, míg a Vlagyimir Putyin orosz elnök kedvezőtlenül vélekedők tábora szeptemberről októberre 69 százalékról 72 százalékra nőtt.

Ez utóbbihoz hasonlóan az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elutasítottsága a magyar lakosság körében 64 százalékról 67 százalékra emelkedett az említett időszakban.

Brüsszel "büntetőintézkedésekre épülő politikája" nem találkozik a magyarok elvárásaival, így az Európai Bizottság elnökének tovább csökkent a népszerűsége az elmúlt hetekben. Ursula von der Leyenhez a válaszadók több mint fele (55 százaléka) viszonyul kedvezőtlenül (szemben a szeptemberben mért 50 százalékkal), míg 30 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg a brüsszeli politikusról - írták.

A kutatás szerint a magyarok közel kétharmada (63 százaléka) úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok és Joe Biden inkább az orosz-ukrán háború folytatása mellett állnak, ami - mint írták - valószínűsíthetően azzal áll összefüggésben, hogy az amerikai elnök intézkedései és nyilatkozatai nem a békekötés előmozdításához, hanem a konfliktus további eszkalálódásához járulnak hozzá.

"Hazánkban a kormányzati politika összhangban áll a lakosság következetes békepártiságával", ennek megfelelően a megkérdezettek több mint négyötöde (84 százaléka) szerint Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök a fegyveres konfliktus békés rendezésének híve.

Az Európai Unióról a magyarok fele (50 százaléka), míg Kínáról a válaszadók 38 százaléka véli úgy, hogy az orosz-ukrán háború békés lezárására törekednek.

A Századvég korábbi elemzései alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyarok az orosz-ukrán háborúval összefüggésben ellenzik azon lépések megtételét, amelyek hátráltatják a kompromisszum elérését, a fegyveres konfliktus béketárgyalások útján történő mielőbbi lezárását. Ez elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy a döntő többség szilárdan elkötelezett a béke mellett, amelyet a legfrissebb kutatási eredmények is alátámasztanak - olvasható az összefoglalóban.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente