Ugrás a fő tartalomra

Szentkirályi Alexandra: az unión belül Magyarországon a legolcsóbb a lakossági gáz

Az Európai Unión belül Magyarországon a legolcsóbb a lakossági földgáz, a hazai gáztárolók töltöttsége pedig jóval meghaladja az uniós átlagot - többek között erről beszélt a kormányszóvivő a közösségi oldalára szerdán feltöltött, Kormányinfó Plusz nevű videójában, amelyben állampolgárok által feltett kérdésekre válaszolt.

Szentkirályi Alexandra arra a felvetésre, hogy a lakossági energiaár-támogatás sokkal nagyobb más országokban, azt válaszolta, a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentést - az Oroszország ellen hozott EU-s szankciók által okozott "brutális" energiaár-emelkedés ellenére is - biztosítja a kormány, ez átlagos fogyasztásnál havi 181 ezer forintos támogatást jelent. A szeptemberi uniós adatok szerint egyébként a lakossági földgáz Magyarországon a legolcsóbb az EU-n belül, az áram ára pedig a második legolcsóbb - emelte ki a kormányszóvivő.

A magyarországi gáztárolókkal kapcsolatban elmondta, töltöttségük jelenleg 75 százalékos, az éves fogyasztáshoz viszonyítva ez jóval meghaladja az uniós átlagot.

Szentkirályi Alexandra nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kötelező-e a részvétel a nemzeti konzultáción, de arra kért mindenkit, hogy mondja el a véleményét a brüsszeli szankciókról, mert "ez mindannyiunk életét meghatározó ügy".

A témával kapcsolatban megjegyezte, már látható, hogy az orosz-ukrán háború miatt bevezetett brüsszeli szankciók nem vezetnek eredményre, mert az energetika területén Oroszország rekordbevételre tesz szert, miközben Európában energiaválság van, amely sújtja a lakosságot és a vállalatokat is.

A magyar kormány Európában elsőként vár választ az emberektől arra, hogy egyetértenek-e a szankciókkal, esetleg támogatnak-e újabbakat - fűzte hozzá a kormányszóvivő.

Az energiaintenzív feldolgozóipari kis- és középvállalkozásokat (kkv) támogató program feltételeit firtató kérdésre válaszolva elmondta, a vállalkozásoktól azt kérik, hogy a munkahelyeket őrizzék meg, az általuk foglalkoztatottak száma 2023 végéig ne csökkenjen a jelenlegi 90 százaléka alá, valamint, hogy a vállalkozás az energiahatékonysági beruházást legkésőbb 2024. december 31-éig hajtsa végre.

A kérdezők a tűzifaprogramról is érdeklődtek. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az erdőgazdaságokhoz nagyon sok megkeresés érkezik, amelyek feldolgozása időbe kerül, de mindenkinek válaszolni fognak. Szeptember közepe óta szállítják a tűzifát azokra a helyszínekre, ahol nagy az érdeklődés. Az első ütemben 23 500 köbméter faanyag jut a főváros térségébe, valamint az alföldi régiókba - ismertette. Ezen túlmenően pedig a 2011-ben indított szociális tűzifa programra idén is ötmilliárd forintot biztosítanak, amelynek köszönhetően várhatóan 180-190 ezer családnak tudnak segítséget nyújtani - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mikor érkezik a nyugdíjkiegészítés és -prémium, elmondta: az inflációs nyugdíj-kiegészítést november 10. és 15. között kapják kézhez a nyugdíjasok, ez a 4,5 százalékos emelés januárig visszamenőleg jár, és a 13. havi nyugdíjra is érvényes, a gazdasági növekedésnek köszönhető nyugdíjprémiumot pedig szintén novemberben fizetik ki.

A hitelmoratórium év végéig van érvényben, de július végéig mindenkinek nyilatkoznia kellett, hogy élni kíván-e ezzel a lehetőséggel. A kormány meghosszabbította a kamatstopot is, 2023. június végéig - jelezte.

Szentkirályi Alexandra elmondta azt is, hogy az őszi szünet elmaradása és a téli szünet meghosszabbodása csak az iskolákat érinti, az óvodák működését nem befolyásolja. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente