Ugrás a fő tartalomra

Szijjártó hat pontban foglalta össze a magyar kormány "vörös vonalait"

Jól látszik, hogy az Európai Bizottság nem nyugszik, nem tanult az elmúlt időszak hibáiból és nem akar tudomást venni a valóságról, holott a brüsszeli intézkedések eddig csak súlyosbították az energetikai válságot - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján közölte, hogy a mai tisztázó tárgyaláson észnél kellett lenni és a következő hetekben is észnél kell majd lenni, amikor az Európai Bizottság kidolgozza és beterjeszti konkrét javaslatait.

Úgy vélekedett, hogy a brüsszeli testület "újabb rejtett kísérleteket" akar tenni a tagállami hatáskörök visszaszorítására és ezáltal egyfajta "lopakodó hatáskörbővítésre", ami elfogadhatatlan.

"Azt láttuk, hogy ha az Európai Bizottság a saját hatáskörébe vont valamit válság idején, abból csak baj volt, és igazából a nemzetállami döntések és intézkedések működtek" - szögezte le.

Bár hivatkoznak olyan jogszabályra, amely alapján minősített többség is elegendő lenne, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy egyhangú döntéssel kerüljenek elfogadásra az energiaellátással kapcsolatos kérdések - figyelmeztetett.

Szijjártó Péter tudatta, hogy a kormány számára az energiaellátás biztonsága a legfontosabb, és nem fogadnak el olyan javaslatokat, amelyek ezt akár minimális mértékben is rontanák.

"Szerintünk a jó, valós és hosszú távú megoldás az lenne, ha elárasztanák földgázzal az európai piacot, vagyis az Európai Bizottság abban segítene, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon minél több földgáz érkezzen" - mondta.

Illetve aláhúzta, hogy a tanácsülésen "egészen őrült ötletek is elhangzottak", az egyik résztvevő például felvetette, hogy a felső mellett alsó ársapkát is vezessenek be, nehogy a túl alacsony gázár veszélybe sodorja a takarékossági törekvéseket.

A miniszter hat pontban foglalta össze a kormány "vörös vonalait". Az első, hogy a közös gázbeszerzési platform csakis önkéntes alapon állítható fel. "Nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, a mindenfajta sms-ekben történő vásárlásból" - közölte.

Az úgynevezett keresletösszesítésről szólva kijelentette: Magyarország semmifajta kötelező közös beszerzésben nem hajlandó részt venni. "Az nem lehet, hogy miközben önkéntességről döntött az Európai Tanács, addig így okoskodva, ügyeskedve az Európai Bizottság csak kihozza, hogy 15 százalékot mégis kötelező közösen megvásárolni" - mondta.

Ezt követően kiemelte, hogy az ársapka típusú intézkedések semmilyen módon nem befolyásolhatják a hosszú távú szerződéseket. Majd nonszensznek és elfogadhatatlannak nevezte azt a javaslatot, amelynek értelmében a tagállamoknak előzetesen tájékoztatniuk kellene Brüsszelt, ha 472 millió köbméternél nagyobb mennyiségű földgáz beszerzéséről kívánnak szerződést kötni.

A szolidaritási mechanizmusok kapcsán elképzelhetetlennek minősítette, hogy a magyar adófizetői pénzből megvásárolt, Magyarországon tárolt földgázt más országok kapják meg. "Az európai bürokraták meg jónéhány tagország is azon ügyeskedik jelenleg, hogy az Oroszországból származó földgázt száműzze az európai piacról (.), de vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák?" - tette fel a kérdést.

Végül arról számolt be, hogy Magyarország tapasztalatai nem feltétlenül esnek egybe a nyugat-európai országokéval azt illetően, hogy melyik szállító megbízható. Az orosz Gazprom ugyanis zavartalanul szállítja a szerződéses mennyiséget, míg hazánkat két nyugati vállalat már cserbenhagyta a romániai tengeri mezők kitermelésének ügyében.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a nemzeti hatáskörben meghozott magyar döntések beváltak, így a máig betárolt gázmennyiség az éves fogyasztás 52 százalékát fedezi, míg az európai átlag 27,5 százalék.

Szavai szerint ezzel szemben az eddig elfogadott vagy tervezett brüsszeli intézkedések "csak problémát és veszélyt okoztak az európai energiaellátás szempontjából", ezért a magyar kormány nem támogatja nemzeti kompetenciák átadását.

"A következő hetekben is résen leszünk, hogy ne születhessen semmi olyan döntés, amely a magyar energiaellátást veszélyeztehetné, szembemenne az Európai Tanács döntésével vagy hatásköröket venne el tőlünk és adna át Brüsszelnek" - mutatott rá. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az Aldi munkavállalókat keres a fővárosban és környékén

Bolti eladókat keres az Aldi, amely a fővárosban és Pest megyében mintegy 100 betölthető álláshellyel rendelkezik, ezért február 10-én Budapesten toborzó napot tart - közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. pénteken az MTI-vel. Előzetes regisztráció nélkül bármely álláskereső részt vehet a jövő csütörtöki toborzó rendezvényen, ahol 10-18 óra között várják az érdeklődőket Budapesten, az Erzsébet téri Akvárium Klubban. A résztvevők személyesen találkozhatnak az Aldi áruházvezetőivel és HR munkatársaival a toborzó napon. A nyitott pozíciók iránt érdeklődőknek elég egy aktuális papíralapú önéletrajzzal érkezniük a rendezvényre, ahol a feladatkörökről, juttatásokról szóló tájékoztatás után a helyszínen sor kerülhet egy személyes interjúra, a cég pedig akár a helyszínen ajánlatot is tesz. Hozzátették, a fővárosban az Aldi bolti eladóinak kezdőbére heti 40 órás munkavégzésnél bruttó 377 100 forint, a pozícióban elérhető legmagasabb bér pedig bruttó 474 900 forint.   Az MTI érdeklődésére k

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente