Ugrás a fő tartalomra

Szószegéssel vádolja Orbán Viktort a Magyar Orvosi Kamara, nem egyeztettek az egészségügy átalakításáról

Államosítanák jövő nyártól a rendelőintézeteket, a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztés szerint. A területért felelős Pintér Sándor belügyminiszter szerint nincs szükség társadalmi egyeztetésre az egészségügy átalakításának terveiről. A Magyar Orvosi Kamara szerint a javaslat bizonyos részei homlokegyenest szembemennek a miniszterelnöknek a MOK-kal kötött korábbi megállapodásával, és a szakmai egyeztetés is elmaradt - írta a Szabad Európa.

A Medicaonline ismertette részletesen az előterjesztést, amelyben egyebek között a portál értesülései szerint

  • a szakdolgozói béremelésről,
  • az alapellátás átszervezéséről és új feladatairól,
  • a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról,
  • a dolgozók megyéken belüli vezényléséről,
  • a kórházi látogatási rend megváltoztatásáról is szó van.

A dokumentumból kiderül, hogy a belügyminiszter szerint nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre az egészségügy átalakításánál, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.

A tervezet főbb pontjai:

  • Az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól.
  • Kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket.
  • A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetők.
  • A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban, a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.
  • 2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. A bérarány az A–E kategóriába sorolt ápolók esetében átlagosan 30,73 százalékra, míg az F–I kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne a mostani 27 százalékról.
  • Jövő januártól vagy 2023. július 1-jétől az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján húsz százalékkal nemcsak emelheti, hanem csökkentheti is.
  • Megszűnnek a közreműködői szerződések 2024-ig, az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgoznának.
  • A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is.
  • A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel,
  • A védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül.
  • A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.
  • 2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Az államosítás pozitív hozadéka lehet az előterjesztő álláspontja szerint, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.
  • Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban. Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, kivéve a testvéreket és az egyenes ági rokonokat.
  • A szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik. A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető.

A Magyar Orvosi Kamara közleménye szerint ez idáig nem kapták meg a javaslatot, előkészítésében a korábbi államtitkári és miniszteri ígéretek ellenére nem vettek részt.

A kamara szerint „a javaslat bizonyos részei homlokegyenest szembemennek a miniszterelnöknek a MOK-kal kötött korábbi megállapodásával. Jelesül: az orvosi bértáblánál alacsonyabb fizetés lehetősége a korábbi megállapodás felrúgása.”

Ezt, mint írják, semmilyen formában nem fogadják el. A tervezetről szakmai szempontból érdemben csak azt követően tudnak nyilatkozni, ha az előterjesztést eredeti formájában, részletesen megismerték – áll a kamara állásfoglalásában.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente