Ugrás a fő tartalomra

Varga Mihály szerint Magyarország ma már egyfajta mintát jelent a sikeres válságkezelésre

Magyarország a 2010 után mutatott teljesítményével ma már egyfajta mintát is jelent a sikeres válságkezelésre, ezért odafigyelnek ránk - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlésének plenáris tanácskozása után.

A miniszter a közmédiának adott interjúban elmondta, hogy Magyarország ma már a segítő, a donorországok közé tartozik, így tárgyalt a Világbank alelnökével is, akivel arról állapodott meg, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén magyar vállalatok bekapcsolódhatnak világbanki finanszírozásból megvalósuló ukrajnai programokba.

Varga Mihály, aki európai országcsoportot képviselő kormányzó-helyettesként részt vett a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság plenáris ülésén, közölte, hogy érzékeltetni akarta régiónk speciális helyzetét, amelyben Közép és Kelet-Európa az orosz-ukrán háború közvetlen közelsége miatt van. Ebben az energiakitettség nagyon fontos kérdés, amire válaszokat kell találni, az alternatív lehetőségek megtalálásán keresztül is - mondta és hozzátette, hogy a szankciós energiaválság kezelése is feladata a régió országainak.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az infláció mértékét ebben a régióban, ami már olyan tehernövekedést jelent a középosztály, illetve az alsó-középosztály számára, amit állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni. Ezért is volt helyes a magyar kormány lépése, amellyel megőrizte a rezsivédelmi intézkedéseket, és az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is támogatott áron lehet hozzájutni az energiahordozókhoz - mutatott rá, hozzátéve, hogy tárgyalásain szóba került a magyar rezsivédelmi intézkedés, mint egyfajta "jó gyakorlat".

Varga Mihály kiemelte, hogy míg Magyarország korábban rá volt szorulva a Nemzetközi Valutaalap pénzére, most azt érzékelte, hogy a szervezet akár a magyar megoldásokra is nyitott, és "érdeklődéssel fordulnak felénk".

Az a magyar megoldás, amely 2010 után elindult, azaz, hogy a gazdasági visszaesésre nem feltétlenül megszorító lépésekkel, hanem a gazdaság ösztönzésével kell reagálni, egy olyan elem, amely azóta az IMF csomagjában is szerepel, és amiről most több ország gazdasági válságkezelése kapcsán is egyeztetnek - fejtette ki a pénzügyminiszter.

Hozzátette, hogy Magyarország már nem tartozik és nem kíván azon országok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a valutalap forrásaira, ebben a viszonyrendszerben Magyarország azokat a megoldásokat kívánja megismertetni az IMF-el, amelyek a 2010-es években segítettek abban, hogy Magyarország egy "IMF-megsegítette" országból egy olyan országgá tudott válni, amely már a koronavírus-világjárvány előtt a legmagasabb növekedést produkálta az Európai Unióban.

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlésén bemutatták a valutaalap friss gazdasági előrejelzését. A helyzet drámai megváltozását mutatja, hogy míg a tavaszi gazdasági összefoglaló címe az volt, hogy a "Háború visszaveti a gazdasági kilábalást", a héten kiadott dokumentum már úgy foglalja össze a helyzetet, hogy "Szembeszállni a megélhetési költségek által okozott válsággal", ami azt is jelenti, hogy a világ jó részében idén és jövőre is az infláció okozza majd a legnagyobb gondot. Erre mutatott rá Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója a közgyűlés idején tartott sajtótájékoztatóján. Ahogy mondta, az infláció azt jelenti, hogy a lakosság jó része gazdasági válságot érzékel majd, még akkor is, ha országában a gazdasági növekedés összesített száma nem kerül a negatív tartományba.

A szervezet vezetője felhívta a figyelmet, arra is látnak esélyt, hogy a jövő évi globális gazdasági növekedés történelmi mélypontra, 2 százalékra kerül. Kína gazdasági növekedése ugyanakkor ismét erőre kaphat, az idei 3,5 százalék után jövőre már a 4 és fél százalékot közelítheti. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente