Ugrás a fő tartalomra

Aggasztóan romlik a gyerekek pszichés állapota Magyarországon

„Intézményi munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a köznevelési rendszerben lévő gyermekek pszichés állapota aggasztóan romlik. Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett” – olvasható abban a szakmai állásfoglalásban, amit közel 300 iskola- és óvodapszichológus írt alá azért, hogy a közoktatás problémái miatt felhívják a figyelmet a gyermekek romló mentális egészségi állapotára.

Az aláíró pszichológusok szerint a hazai köznevelési rendszer jelenlegi gyakorlata nem felel meg a Gyermekjogi Egyezményben rögzített céloknak, és hosszú távon súlyosan veszélyezteti a gyerekek lelki jóllétét. Nemcsak az iskolás korosztálynál, hanem már az óvodásoknál is érezhető a növekvő szorongás. Ennek oka szerintük az, hogy az óvodai korosztály legfontosabb szükséglete a stabilitás és a kiszámíthatóság lenne, amit egyre jobban ellehetetlenít a pedagógusokat érintő nagymértékű fluktuáció - írta a Telex. „A biztonságnak e hiánya hozzájárul a szorongásos jegyek, a viselkedésproblémák, illetve a figyelemzavar egyre gyakoribb megjelenéséhez, az ismétlődő személyi változások pedig nehezítik a fejlődési elakadások korai felismerését.”

Szerintük az is probléma, hogy a tankötelezettség alsó határa 2019 szeptembere óta hat év, és az iskolaérettség megállapítását az óvodásokat ismerő szakemberek helyett kérdéses esetekben az oktatási hivatal munkatársai végzik.

Állásfoglalásukban kiemelik a túlterheltséget is, ami egyaránt vonatkozik a tanulókra és a pedagógusokra is. Azt írják, a tanulók munkaterheit vizsgáló hazai kutatások szerint a diákok többet dolgoznak, mint a szüleik. Ennek oka, hogy az általános iskolás alsó tagozatos gyerekek átlagosan heti 40-42 órát töltenek tanulással. „A serdülőkorra jellemző biológiai változások feszültséget és labilitást keltenek a kamaszokban, az ehhez járuló túlzottan magas elvárások pedig akadályozzák az egészséges mentális fejlődésüket.” A tanárok heti munkaideje is túllépi a megszokott 40 órát, hiszen átlagosan 50 óránál is többet dolgoznak hetente.

„A tananyag mennyisége erősen korlátozza az ismereteket összefüggéseiben láttató, elmélyült, élvezetes tanítást, a központosított oktatási gyakorlat pedig ellene hat a kreatív, szabad, alkotó-teremtő munkának. Mindez az alacsony társadalmi és anyagi megbecsülés mellett olyan érzelmi terhelést okoz a pedagógusoknak, amely akár már rövid távon is kiégéshez vezethet.”

A tananyag mennyisége mellett további probléma a minősége is: szerintük nem képes igazodni sem a jelen kihívásaihoz, sem pedig a 21. századi gyerekek fejlődési jellegzetességeihez.

Kiemelik, hogy a Nemzeti alaptantervből a mentális egészséggel összefüggő tantárgyak mind hiányoznak. Így a gyerekek órai keretek között keveset foglalkoznak az elégedett és kiegyensúlyozott élethez szükséges készségekkel és a társas életben nélkülözhetetlen ismeretekkel.

Szerintük ez a tudás fontos lenne ahhoz, hogy a társadalom a jövőben boldogabbá és elégedettebbé váljon.

A felsorolt problémákat az óvoda- és iskolapszichológusi hálózat egyedül nem tudja megoldani.

„A leírtak alapján mi, az óvoda- és iskolapszichológusok szakmai közössége szélesebb körű társadalmi párbeszédet sürgetünk az oktatás reformjának szükségességéről, és szolidaritást vállalunk mindazokkal, akik a változtatás érdekében hallatják a hangjukat.”

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente