Ugrás a fő tartalomra

Az EP befagyasztaná a Magyarországnak szánt uniós forrásokat

Az Európai Parlament (EP) szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány által az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 magyar intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit fenyegető rendszerszintű kockázatok kezeléséhez, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják, azért azt javasolta, fagyasszák be a Magyarországnak szánt uniós forrásokat.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők kijelentették, hogy az uniós bizottság és az Európai Unió Tanácsa "a magyar nyomásnak ellenállva" ne fogadja el a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket.

Véleményük szerint az uniós források befagyasztásának feloldása csak akkor lenne lehetséges, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása van.

A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban az EP sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. Megjegyezték ugyanakkor, hogy továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a magyar terv jóváhagyásával mindaddig várni kell, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.

Az EP-képviselők állásfoglalásukban felszólították az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések, köztük az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség, illetve a "globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak". Az EU-s döntéshozatal egyhangúságot megkövetelő szabályával való visszaélés "ne legyen semmilyen hatással" a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre - jelentették ki.

Az EP-képviselők nehezményezték továbbá, hogy az Európai Bizottság csak "hosszú késedelem után és túlzottan korlátozott hatállyal" indította el az uniós pénzek védelmét szolgáló feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben. Végezetül arra szólították fel a brüsszeli testületet, tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően is, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.

Az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A végső döntést az Európai Bizottság ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa hozza meg december 19-ig. 

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: szégyen, hogy a magyar baloldali EP-képviselők azt akarják, hogy a magyarok ne kapjanak uniós forrásokat. Közölték ugyanakkor: a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja határozottan kiállt a magyar emberek érdeke mellett, és elutasította a Magyarországot, a magyarokat elítélő szöveget.

"Szégyenteljes, hogy a magyar baloldali ellenzéki képviselők ismét a magyarok érdekeivel ellentétesen, a Magyarországot elítélő szöveget támogatták" - fogalmaztak.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője kiemelte: a baloldal által elfogadott szöveg nem kevesebbről szól, mintsem hogy politikai büntetésként mindenáron vegyék el a magyarok millióitól a jog szerint nekünk járó uniós pénzeket. A magyar baloldali képviselők teljes mellszélességgel azt támogatták, hogy vegyék el az uniós forrásokat a pedagógusok béremelésétől, a magyar önkormányzatoktól, a magyar kis- és közepes vállalkozásoktól, a kórházaktól, a közlekedés fejlesztésétől, a környezetvédelmi és energetikai beruházásoktól - hangsúlyozta.

Az EP-képviselő hozzátette: "Gyurcsányné árnyékminisztere, Molnár Csaba és Cseh Katalin, akik hogy minél jobban megfeleljenek az őket vastagon szponzoráló külföldi elvbarátaiknak, még előterjesztői is voltak a szövegnek, és az összes többi, a határozatot megszavazó magyar baloldali EP-képviselő megint a hazája ellen áskálódott, a honfitársaik ellen cselekedett. Ez szégyen" - írta.

"Mi, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja határozottan kiálltunk a magyar emberek mellett a vitában és szavazatainkkal elutasítottuk a Magyarországot, a magyarokat nyilvánvaló hazugságot alapján elítélő szöveget" - tette hozzá Deutsch Tamás.

Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, "a haza nem egyenlő a Fidesz-kormánnyal, Magyarország nem egyenlő az orbáni rezsimmel". Ha egyetlen eurócentet is veszít Magyarország a neki járó forrásokból, az csak és kizárólag a Fidesz-kormány felelőssége lesz. Ha Magyarországon demokratikus, tisztességes jogállam lenne, akkor Orbán Viktor és kormánya a mai nappal lemondana - tette hozzá

TETSZETT A CIKK? KÖVESS MINKET A FACEBOOKON!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente