Ugrás a fő tartalomra

Menczer Tamás szerint Magyarországon nem fordulhat elő, hogy a családok nem tudnak fűteni

Magyarországon nem fordulhat elő, hogy a családok nem tudnak fűteni, ahogy nem fordulhat elő az sem, hogy a gazdaság nem rendelkezik a szükséges energiával, és ezért veszélybe kerülne az ipar teljesítménye - hangsúlyozta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének csütörtöki budapesti konferenciáján.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az ukrajnai háború előtt, 2021-ben Magyarország az energiaimportért 7 milliárd eurót fizetett, idén ez 19 milliárd euróra nő, jövőre pedig elérheti a 29 milliárd eurót.

Sok ezermilliárd forint az a többlet, amelyet energiaimportra kell költeni, és amelyet így nem tud az ország fejlesztésekre, beruházásokra fordítani - fogalmazott Menczer Tamás.

Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára kifejtette: Magyarország sok makrogazdasági mutatója jelentősen jobb az Európai Unió átlagánál, ugyanakkor az energiával kapcsolatos kihívások az egész gazdaságra hatással vannak, ezt gyorsan és hatékonyan kell kezelni. A kormányzat várakozása szerint 2024-től vissza tud állni az a stabil, egyensúlyon alapuló gazdasági növekedés, amely az előző éveket jellemezte - tette hozzá.

Menczer Tamás a geopolitikai helyzetet értékelve hangsúlyozta: Magyarország a béke pártján áll, az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat támogatja.

Az államtitkár kiemelt magyar érdeknek nevezte az energiabiztonság megőrzését is, felidézve, hogy az elmúlt két napban a Barátság kőolajvezeték ideiglenes leállása került a figyelem középpontjába.

Magyarország energiaellátása azokban az órákban sem volt veszélyben, amikor nem érkezett olaj, mert a Molnak és a magyar államnak is vannak tartalékai, és ezek külön-külön is több hónapra elegendőek - mondta.

Menczer Tamás úgy fogalmazott: bár az Európai Unió döntött a kőolajjal kapcsolatos szankcióról is, de a magyar miniszterelnök elérte, hogy a vezetékes szállításra ez a szankció nem vonatkozik, így a jövőben is érkezhet orosz kőolaj Magyarországra.

Hozzátette, hogy a Török Áramlat vezetéken keresztül zavartalanul érkezik az orosz gáz Magyarországra.

Az államtitkár előadásában fontos érdekként említette a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását is. Az ennek elősegítésére indított programok közül kiemelte a 150 milliárd forintos keretösszegű gyármentő programot, amely energiahatékonysági, illetve energiatermelő beruházások támogatását célozza.

A magyar gazdaság szilárd alapokon áll, és ez a gyógyszeripar jó teljesítménye nélkül nem valósulhatott volna meg. Magyarország nemzetközi mércével mérve is versenyképes az egészségiparban, a következő években a szektor aránya a gazdaságon belül emelkedni fog - fejtette ki. Hozzátette: a kormány kitörési pontként tekint a gyógyszeriparra.

Tóth Tibor, a PM államtitkára a legfontosabb célkitűzések között említette a gazdasági növekedés fenntartását, illetve emelését a beruházások ösztönzésével, a foglalkoztatás magas szintjének megőrzését, valamint a gazdaság stabilitásának és egyensúlyának megőrzését.

Felidézte, hogy 2021-ben történelmi rekordot ért el Magyarország, 7,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez viszonyítva. A pénzügyi tárca várakozása szerint idén 4,5 százalék körüli lehet a növekedés, az Európai Unió és IMF ugyanakkor optimistább - jegyezte meg.

Az államtitkár a kihívásokról szólva egyebek mellett kifejtette: a koronavírus-járvány által okozott gazdasági válság miatt az Európai Unióban nőtt az eladósodottság, az orosz-ukrán konfliktus elmélyülése viszonylag magas államadósság és fiskális hiány közepette érte az európai gazdaságot.

Magyarország a tavalyi, GDP-arányos 6 százalék fölötti államháztartási hiánnyal az unió középmezőnye alatt volt. Az idei hiánycél 4,9 százalék, a jövő évi 3,5 százalék, a következő években pedig szeretnék az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartani - közölte.

Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke a többi között elmondta: az 1990-ben alakult szervezet 33 tagvállalatot tömörít.

Kiemelte, hogy a magyar gyógyszergyártás nagy foglalkoztató és a leginnovatívabb feldolgozóipari ágazat. Minden második beteg az alapellátásban hazai gyógyszerrel gyógyul, az ellátás biztonsága szempontjából létfontosságú az iparág - ismertette. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente