Ugrás a fő tartalomra

Miért nő a szegények száma, ha értékállóak a nyugdíjak?

Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta átalakította a nyugdíjak emelésének metodikáját, azzal, hogy inflációkövetővé tette azt. Így vállalva a nyugdíjak reálértékének megőrzését - írta az Mfor.hu

A rendszert rendre több kritika is éri, különös tekintettel az elmúlt pár évre, amikor végetértek a békeévek és emelkedő inflációs környezet alakult ki. Ennek következtében az év eleji emelés nem tudja fedezni a tényleges áremelkedési ütemet, ami miatt évközi korrekcióra van szükség. Ez a helyzet leegyszerűsítve annyit jelent, hogy míg meg nem érkezik a nyugdíjasokhoz a visszamenőleges korrekció, addig azzal az összeggel az államot hitelezik. A nyugdíjasok helyett ugyanis az államkasszában pihen ez az összeg.

Ám emellett egy másik aspektusból nézve is problémás az inflációkövető emelés, amelyre jellemzően évente egyszer szokott fény derülni, amikor a Központi Statisztikai Hivatal publikálja a Háztartások életszínvonala kiadványát. Ebből kiderül ugyanis, hogy milyen életszínvonalon él a társadalom, köztük a nyugdíjasok is. Ahogy arra is fény derül, hogy hányan vannak azok, akiket fenyeget a szegénység, vagy épp relatív jövedelmi szegények. 

A statisztika azokat nevezi relatív jövedelmi szegényeknek, akiknek a jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. 2021-ben ez az összeg 125 570 forint volt, 8,1 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez egyszerűen szólva annyit tesz, hogy aki ennél a 125 570 forintnál kevesebb összegből gazdálkodott havonta, az statisztikai értelemben szegénynek tekinthető.

A friss adatok alapján pedig láthatóan egyre nagyobb ezen csoport aránya a nyugdíjasok körében, hiszen 2021-ben a nyugdíjasok 13 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Köznyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy a nyugdíjasok 13 százaléka 125 570 forintnál kevesebb pénzből élt meg havonta, aminél magasabb arányra 2010 óta nem volt példa. Tavaly egyébként egészen pontosan 259 610 nyugdíjas volt jövedelmi szegény.

Az Mfor szerint a helyzet folyamatosan romló tendenciát mutat, egy nagyobb lendületet 2015-ben vett a folyamat. 2010-ben pedig a jövedelmi szegények száma a nyugdíjasokon belül még csak 4,5 százalék volt. Míg 12 évvel ezelőtt még "csak" 110 835 nyugdíjas volt jövedelmi szegény, ma már 134 százalékkal több érintettről árulkodnak a számok - írták.

Az Mfor elemzése szerint az értékálló nyugdíjak ellenére azért nő a szegények száma, mivel az csak az inflációt veszi figyelembe, a bérek emelkedését pedig egyáltalán nem. Márpedig utóbbiak 10 százalék körül, illetve azt meghaladó mértékben szárnyaltak az elmúlt években már (sőt, még idén is bőven 10 százalék feletti a növekedési ütem), ami két dolog miatt jelent problémát:

  • az átlagbér növekedése alapvetően meghatározza a szegénységi küszöb értékét, hiszen az a mediánhoz kötött érték. Előbbi lendületes növekedése a küszöbérték hasonló változását idézi elő.
  • másrészt a nyugdíjemelés módszertana miatt a bérek egyre inkább elszakadnak a nyugdíjaktól, azt képtelenek lekövetni az időskorú ellátások.

Mindezek eredményeként egyre több nyugdíjas jövedelme fog a szegénységi küszöb alá csúszni, vagyis egyre több lesz a jövedelmi szegény hazánkban. Ráadásul ők jellemzőn a nyugdíjasok körében is azok, akik már régóta benne vannak a rendszerben. Ezen a helyzeten és egyben a nyugdíjasok helyzetén is két dolog javíthatna:

  • vagy visszatér a kormány a svájci indexálásra, amely figyelembe veszi a bérek növekedésének ütemét is az infláció mellett,
  • vagy pedig sávos nyugdíjemelésre térnek át, amely során az alacsonyabb nyugíjsávokban magasabb emelést hajtanak végre, mint a felsőbb

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente