Ugrás a fő tartalomra

Navracsics: akár az év végére megszülethet a megállapodás az EU-val

Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy még ez év végéig megkösse a kohéziós és a helyreállítási alap pénzeinek folyósításához szükséges partnerségi megállapodásokat az Európai Bizottsággal - jelentette ki a területfejlesztési miniszter kedden Siófokon.

Navracsics Tibor a Somogy megyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásán azt mondta: "időarányosan jól állunk", az Európai Bizottság november második felében meghozhatja az aláíráshoz nélkülözhetetlen döntéseket, és a források már jövőre megnyílhatnak Magyarország előtt.

A tervek szerint 2023-ban 560-561 milliárd, 2024-ben 747 milliárd, 2025-ben 1047 milliárd forint érkezne Magyarországra a még hivatalos 374-375 forint-euró árfolyamon számolva - jegyezte meg a politikus.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakban a társfinanszírozással együtt mintegy 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésére, ebből 10 ezer milliárdot a területfejlesztési, 4 ezer milliárdot a vidékfejlesztési operatív programok tesznek ki.

A helyreállítási alap értéke 6 ezer milliárd forint a támogatással és a hitelkonstrukcióval együtt, a partnerségi megállapodás megkötésével az első részletekhez Magyarország már jövőre hozzáférhet - mutatott rá.

"Az ambícióinkat alátámasztja, hogy Magyarország hagyományosan a legjobbak között szerepel az uniós források hatékony felhasználása terén, ez igaz a most lejáró 2014-2020-as pénzügyi kerettervre is, amelynél a 71 százalékos uniós átlaggal szemben Magyarország már most 80 százalékon áll" - közölte.

Kiemelte, a közösségi és a hazai források felhasználásának célja, hogy Magyarország 2030-ra az unió öt legélhetőbb állama legyen, a pénzek a gazdaság, az infrastruktúra fejlesztését, a versenyképesség növelését szolgálják, és támogatják a zöld, valamint a digitális átállást.

A miniszter a területfejlesztésről azt mondta: folyik a következő évek területfejlesztési politikáját meghatározó intézményrendszer kiépítése és szakpolitikai koncepció kidolgozása.

"Mindennél fontosabb, hogy a helyi közösségek érezzék, olyan odafigyelő fejlesztési politika van, ami a helyiek igényeit szolgálja, nem általánosságban Magyarországról beszél, hanem a helyi közösségekről, az ő specialitásaikat szolgálva és fejlesztve" - fogalmazott.

Navracsics Tibor előadásában beszélt arról is, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulását tekintve még mindig nagy a különbség a főváros és az ország többi térsége között, ezért más profilú területfejlesztési politikára van szükség a nagyvárosi, illetve a vidéki térségekben.

A miniszter megfogalmazása szerint Budapest és a vidéki régiók "más ligában fociznak", de a fővárosnak sem könnyebb, mert olyan vetélytársai vannak, mint például Prága, Bécs, Pozsony vagy Varsó.

Navracsics Tibor fontosnak nevezte azoknak a térségi központoknak a kiépítését, amelyek Budapest mellett, a fővárost tehermentesítve az egész ország gazdaság- és területfejlesztése szempontjából pozitív szerepet tölthetnek be.

Kitért arra, hogy az elmúlt több mint tíz évben látványosan javult a gyorsforgalmi utak elérhetősége, s ez nagyon fontos, mert a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az első lépés egy térség felzárkóztatásához.

A miniszter úgy vélte, a fejlesztéspolitika akkor lehet kiegyensúlyozott, ha sikerül megoldani, hogy a megyehatárok ne válasszák el az "életvitelszerűen együttműködő térségeket". Példaként a közigazgatásilag több megyéhez, fejlesztési régióhoz és vízügyi igazgatósághoz tartozó Balatont említette.

"Tegyünk lépéseket, hogy a Balaton értelmezhető legyen egységes térségként is, ennek egyik első lépése a tó átszállás nélküli körbevonatozhatósága lenne" - szólított fel Navracsics Tibor.

György István, területi közigazgatásért felelős államtitkár egyebek mellett arról szólt, hogy a koronavírus-járvány is bizonyította: a kormányhivatalok és az önkormányzatok együttműködése nélkülözhetetlen szintje és erőforrása, s intézményi szinten résztvevője az országos problémákat kezelni képes szervezeteknek.

Az államtitkár a hatékony munkavégzés, a jó gyakorlatok megismerése és alkalmazása érdekében fontosnak nevezte a párbeszédet a kormányzati és az önkormányzati igazgatás szereplői között.

György István beszámolt arról, hogy az államtitkárság javaslata szerint a 313 magyarországi kormányablakból 61 lenne nyitva a december 22. és január 6. közötti közigazgatási szünetben, de bizonyos ügy- és feladatkörökben az intézkedés továbbra sem tűrne halasztást. Példaként a gyermek családból való kiemelését, s egyes járványügyi eljárásokat említett.

"A javaslatokról Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter dönt" - hangoztatta.

Az államtitkár azt mondta, szerencsésnek tartaná, ha az önkormányzatok a kormányhivatalokéhoz igazítanák saját igazgatási szüneteiket.

Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy megyei közgyűlés elnöke előadásában azt mondta, hogy a magas energiaárak miatt felértékelődtek az energiahatékonyságra fordított TOP-források. Utalt arra, hogy a Somogy megyei önkormányzatnak a kaposvári vármegyeháza közelmúltban befejeződött energetikai korszerűsítésének köszönhetően "van esélye a túlélésre".

Neszményi Zsolt, Somogy megye főispánja azt mondta, a megyei kormányhivatal és a megyei önkormányzat kétnapos polgármesteri és jegyzői tanácskozásán több mint kétszázan vesznek részt és hallhatnak előadásokat a településeket érintő legfontosabb témákról. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente