Ugrás a fő tartalomra

Orbán szerint az elmúlt 12 évben három nagy válságot "vezényelt le"

A kormánynak a válságos időszakokat nem kibekkelni kell, hanem cselekedni és enyhíteni a bajt, abból kell kiindulni, hogy Magyarország nem hagyja magát - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol az ukrajnai háborúval kapcsolatban tűzszünetre és béketárgyalásra szólított fel és elutasította a szankciós politikát.

A kormányfő felidézte, az elmúlt 12 évben három nagy válságot "vezényelt le" - a Gyurcsány-féle kormány után itt hagyott pénzügyi válságot, a migrációs válságot és a Covid-válságot - és azt tanulta meg: "igaz, hogy a bajok kívülről jönnek, de ha megdermedsz, ha lefagysz, akkor tönkremész".

Szerinte ilyen helyzetet nem kibekkelni, túlélni kell, hanem enyhíteni a bajt. Aktívnak kell lenni és cselekedni kell, meg kell védeni az alapvető érdekeket - tette hozzá. "Azt szoktam mondani a kormánytagoknak, hogy Magyarország nem hagyja magát, ebből kell kiindulni" - fogalmazott.

Kijelentette: tűzszünetre, béketárgyalásra van szükség az ukrajnai háborúban. A szankciós politika egy lépés a háború felé - fogalmazott. Kiemelte: a szankció gazdasági természetű intézkedés, de ha ennek révén beavatkozik valaki egy konfliktusba, állást is foglal, "lépést is tesz az egyik harcoló fél irányába, azaz a háború irányába".

Hangsúlyozta: ha Európa a háború részeseként tekint önmagára, akkor egyre mélyebben vonódik be a konfliktusba, ezzel pedig erősödik a minket fenyegető veszély. Jól látszik, hogy lépésről lépésre csúszunk bele ebbe a háborúba; még nem lőnek ránk, de már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy tényleges hadviselő féllé váljunk - fogalmazott a kormányfő, nagyon veszélyesnek nevezve azt, "amit Európa művel".

Magyarország a béke nyelvén beszél, de rajtunk kívül senki nem követi ezt az irányvonalat - mondta, megjegyezve, röppennek fel ugyan hírek arról, hogy titokban a háttérben vannak orosz-amerikai tárgyalások, de egyelőre nem látják jelét annak, hogy ezek érdemi tárgyalások lennének.

A miniszterelnök leszögezte: Magyarország sose támogatta a szankciós politikát, és ezután sem fogja.

Kiemelte: Magyarország nem engedheti meg magának, hogy minden lépésnél vétózik, "néha el kell engednünk egy-egy dolgot". Ahhoz viszont "ragaszkodnunk kell, hogy ránk nézve valamilyen más, a magyar érdekeknek megfelelő kivételes szabályt azért kiharcoljunk". Ezért a szankciók "legpusztítóbb következményei alól Magyarország eddig mindig kihúzta magát" - fogalmazott. Kijelentette, biztos abban, hogy ha lesz kilencedik szankciós csomag, akkor - nagy csaták árán - de el fogja érni, hogy a Magyarország számára létfontosságú kérdésekben, amilyen az atomenergia, mentesítést kapjunk.

A miniszterelnök a nemzeti konzultáció fontosságáról szólva jelezte, a tárgyalások során nagyon fontos, hogy a mindenkori magyar kormány maga mögött tudhassa az emberek támogatását. "Világosan éreznünk kell itthon is és a nemzetközi politikának is Brüsszelben, hogy amit a magyar kormány mond, az azért nemzeti érdek, mert egy egész nemzet gondolja", hogy az az érdeke - fogalmazott.

A kormányfő szerint a rezsicsökkentéssel és az árstopokkal ellensúlyozni ugyan nem, de csökkenteni tudja a kormány a szankciók negatív hatását. Ehhez a kormánynak van egy eddig tizenegy intézkedést tartalmazó akcióterve. A legutolsó intézkedés a krumpli és a tojás árának meghatározása volt - mondta, hozzátéve, minden termék árát nem határozhatja meg a kormány, mert azzal visszatérne a szocializmus, és összeomlana a gazdaság, de néhány létfontosságú területen ilyen intézkedésekkel lehet segíteni az embereken.

Kitért arra is, a rezsicsökkentés nélkül minden családnak körülbelül 180 ezer forinttal több kiadása lenne havonta.

A kormányfő szerint a következő évben az a cél, hogy megőrizzük a teljes foglalkoztatottságot, legyen az Európai Unió átlagát meghaladó növekedés, Magyarország ne essen recesszióba, és a legfontosabb nemzetstratégiai céljainkat - nemzetegyesítés, családok támogatása - se adjuk fel.

Jelezte, utóbbiakról "majd decemberben lesz értelme beszélni". Kijelentette, "sosem adunk föl fontos nemzetstratégiai célokat", ezért indított a kormány gyármentő programot, támogatja a kis- és középvállalkozásokat, rendelt el ár- és kamatstopot, segíti a vendéglátóhelyeket és a szállásadókat.

Folyamatosan jönnek a javaslatok, hogyan próbáljuk elviselhetővé tenni a helyzetet a vállalkozások és a magyar emberek számára is - mondta.

Orbán Viktor kitért arra is: nemcsak törvénytelen, hanem erkölcsileg helytelen, és a magyar polgárok átverése, hogy a baloldali pártok a választást megelőzően külföldről kaptak nagy összegeket. Jelezte: az ügyben mindenképpen meg kell hallgatnia a titkosszolgálatokért felelős minisztert, illetve a titkosszolgálati munkát végző intézmények vezetőinek a véleményét is, azonban - mint fogalmazott - az biztos, hogy "jó okunk van arra, hogy megdöbbenjünk".

Szerinte az ügy ugyanakkor nem bonyolult. "Az a helyzet, hogy a magyarországi választást megelőző időszakban, sőt úgy tűnik, hogy még a választás után is a magyarok bizalmát kérő politikai pártok egy részét, a baloldali pártokat és azok vezetőit külföldről fizették, talán fizetik is" - fogalmazott.

Úgy vélte: ez törvénytelen, de ezt majd a jogászok eldöntik.

Leszögezte: ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel, hogy külföldről beavatkozzanak a választási kampányokba olyan durva módon, hogy egyes, kampányban résztvevő szereplőket, személyeket és pártokat külföldről fizessenek.

Ez nemcsak erkölcsileg helytelen, hanem ez átverése a magyar polgároknak is, akik azt hiszik, hogy ők egy szuverén integritással rendelkező pártra és vezetőre adják le a voksukat, akinek nincs olyan titkos elkötelezettsége, amely megakadályozná abban, hogy az ország érdekét szolgálja a munkája során - hangsúlyozta. (MTI/Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

TETSZETT A CIKK? KÖVESS MINKET A FACEBOOKON!:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente