Ugrás a fő tartalomra

Szakértő: az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést, sőt hosszú távon nagyobb inflációt eredményeznek

Az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést, sőt hosszú távon nagyobb inflációt eredményeznek - erre hívja fel a figyelmet Bod Péter Ákos. A Jegybank korábbi elnöke szerint Magyarországon kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag.

Lassan egy éve, hogy a kormány befagyasztotta a benzin és a gázolaj árát. Februárban pedig hat alapvető élelmiszerre került ársapka.

Az ársapkával a kormány az elszabaduló inflációt szeretné visszaszorítani. Bod Péter Ákos ugyanakkor azt ATV-nek azt mondta: az árstopok nem állították meg az áremelkedést. Szerinte hatósági árszabályozással átmeneti árhullámokat lehet csak áthidalni.

„Rövid távon talán megfogják az árat, de hosszabb távon inkább rontanak a helyzeten, mert elhúzzák az inflációt. Azonkívül nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát és tulajdonképpen további áremelésekre serkenti a gazdasági szereplőket” – fogalmazott Bod Péter Ákos, közgazdász.

A legtöbb országban az inflációt ráengedték a gazdaságra úgy, hogy közben a gazdasági szereplők támogatást kaptak. Franciaországban és Olaszországban például meghosszabbították az üzemanyag-adók csökkentését, az olaszoknál a kenyér és a tészta áfamentes lett. Több uniós államban pedig egyszeri szociális juttatásban részesültek a lakosok.

Bod Péter Ákos szerint ez ugyan gyorsabb ár-növekedést eredményez, hamarabb lefutó inflációval. Magyarországon viszont újabb pénzromlást eredményez, hiszen a hatósági áraknak egyszer vége, és akkor újabb áremelkedés jön.

Az ársapka az egy kényszerintézkedés, ami mellett a kormány szociális okból is dönthetett, hiszen így a szegényebbek olcsóbban vásárolhatják meg az alapvető élelmiszereket - jelentette ki Tóth Levente, a Bank360 elemzője, aki szerint a kormány így próbálja tompítani az árcsúcsot.

„Az, hogy összességében nagyobb élelmiszer infláció jött volna, mint ársapkák nélkül, ezt nem lehet kijelenteni, ilyen kutatási adat nincs, de azt ki lehet jelenteni, hogy az ársapkák nem voltak képesek megfékezni az egészen brutális élelmiszer inflációt” – fogalmazott az elemző.

Az élelmiszerek az elmúlt egy évben átlagosan 35,2 százalékkal drágultak. A kenyérért csaknem 92, a sajtért 95 százalékkal kell most többet fizetni.

A GKI vezérigazgatója az ársapka és az infláció emelkedése között egyenes arányosságot lát. Az árstop szerinte sosem volt jó ötlet.

„Ha adott termék ára rögzítésre kerül, akkor az a statisztikában annak a terméknek a súlyával egy nulla szorzót kap, tehát ténylegesen és fizikailag mérsékelné az árindexet, ha a kereskedők nem hárítanak ezt át más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt” – mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

Ezért a fogyasztó semmit nem nyer, hanem globálisan bukik mindenki. Arról nem is beszélve, hogy az árstopos termékekből hiány alakul ki – tette hozzá Molnár László.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gy. Németh Erzsébet: egy borzasztóan embertelen lépésre készül a kormány

A kormány megfizethetetlenné teszi a krónikus betegek ápolását - jelentette ki Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője hétfőn sajtótájékoztatón. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kabinet "egy borzasztóan embertelen lépésre készül", mert egy törvényjavaslattal a krónikus betegek kórházi ápolásának feladatát az egészségügytől a "már most is ezer sebből vérző, alulfinanszírozott szociális ellátásba lökik át". Szakorvosi döntés alapján a krónikus betegeket a kórházakból ápolási intézményekbe, például idősotthonokba vihetik - tette hozzá. Könnyen lehet, hogy a betegek vagy hozzátartozóik jelentős része nem fogja tudni kifizetni a kórházinál várhatóan jóval magasabb, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján kiszámolt térítési díjakat - vetette fel a politikus.  A DK szociális és nyugdíjügyi árnyékminisztere hangsúlyozta: a kormánynak a legrosszabb helyzetben lévő betegek ellátását is kötelessége biztosítani. (MTI/Fotó: Magyar Hírlap) Megosztás

Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás

Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. "Háború ide, energiaválság oda", vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek - húzta alá. Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar

A fideszes képviselők nem ítélték el Oroszországot az Európai Parlamentben

Jelentős többséggel, 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt a terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot, számolt be Facebook-oldalán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Mint írja: az EP állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy az orosz agresszor által az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett szándékos támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek.  "A Fidesz EP-képviselői azonban nyilvánvalóan a magyar kormány utasításait követve sunyi módon nem nyomtak gombot a szavazáskor, vagyis bár bent ültek a plenáris teremben, mégsem foglaltak állást az ügyben" – számolt be Ujhelyi István, aki szerint ezzel egyértelművé tették, hogy hogyan viszonyulnak a háborús agresszor rezsimjéhez és hogyan a közös európai értékekhez. „Fájdalmas és szégyente